A boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései miatt Németország négy infrastrukturális projektjét állította le Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében – közölte a szarajevói német nagykövetség szerdán.
A projektek a trebinjei vízerőmű felújítására, a hrgudi szélerőműpark kiépítésére, valamint az országrész szennyvízgazdálkodására vonatkoznak, összértékük pedig eléri a 105 millió eurót (40,8 milliárd forint). A projekteket már 2022 áprilisában felfüggesztették, most viszont végleg leállították. A nagykövetség közleménye szerint Németország ezzel a lépéssel válaszol arra, hogy a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje 2021 decemberében megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, és ezzel gyengítette az országot. Az országrész Bosznia-Hercegovinától történő elszakadását propagáló lépéseket azóta sem vonták vissza, ezért Németország nem folytatja projektjeit.
A Banja Luka-i parlament emellett az idén a nemzetközi főképviselő intézményének elutasításáról szóló törvényt is elfogadta. Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. Az újonnan elfogadott jogszabály viszont tiltja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság hivatalos közlönyében megjelenjenek a nemzetközi főképviselő jogi aktusai, így azok nem is léphetnek érvénybe. Emellett a képviselők arról is döntöttek, hogy nem fogadják el a szövetségi alkotmánybíróság döntéseit. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
