Utolsó, egyben az egyik legösszetettebb perének lezárására készül a hágai törvényszék. Szerdán hat egykori horvát vezető ügyében hirdetnek ítéletet muzulmánok ellen elkövetett háborús bűnök ügyében.
Az elsőfokú ítéletek 2013-ban születtek meg. Akkor Jadranko Prlić, az 1991-ben egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfője” és öt társa – köztük Slobodan Praljak nyugalmazott tábornok, a horvát védelmi minisztérium volt helyettes vezetője és Milivoj Petković volt vezérezredes – felelős az 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen tömegesen elkövetett súlyos bűncselekményekért, emberölésekért, kínzásokéért, nemi erőszakért. A bíróság továbbá megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a bűnös szándékkal alakult csoport által elkövetett bűncselekményekben.
Prlić első fokon 25 év börtönbüntetést kapott, Praljak és Petković 20-20 évet, a másik három vádlottat 20, 16 és 10 év szabadságvesztésre ítélték.
Az ítélet szerint a vádlottak terhére rótt bűncselekmények „nem néhány engedetlen katona véletlen tettei” voltak, hanem egy tervnek a részét képezték, amelynek célja az volt, hogy „végleg eltávolítsák a muszlim lakosságot” Hercegovinából. E tervet ismerték a független Horvátországban, amelynek akkori elnöke, Franjo Tuđman úgy gondolta, meg kell változtatni a lakosság nemzeti összetételét ott, ahol a horvátok többségben élnek, hogy Herceg-Bosznia száz százalékban horvát lehessen, és később odacsatolják Horvátországhoz – állt az ítéletben.
A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként adták fel magukat Hágában. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg. Az idén tavasszal kezdődött fellebbezési eljárásban az ügyészég súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte. Vesna Alaburić, Petkovic ügyvédje a HINA horvát hírügynökségnek azt mondta, hogy kompromisszumos megoldást vár, ezért a büntetések csökkentése szerinte reális lehetőség. Nika Pinter, Praljak ügyvédje ugyanakkor úgy vélte: a csoportosan elkövetett bűncselekmény és a nemzetközi fegyveres konfliktus vádja nem megalapozott, amit bizonyítottak a fellebbezési eljárásban, és amit megerősített Jean Claude Antonetti, a háromtagú bíróság elnökének korábbi különvéleménye is.
Antonetti az elsőfokú ítéletben Horvátország felelősségével kapcsolatban rámutatott, hogy Zágráb Boszniába önkénteseket küldött és anyagi segítséget, a horvát hadsereg közvetlenül nem avatkozott be a boszniai háborúba, és amennyiben egyáltalán volt ilyen szándék, az nagyon korlátozott lehetett. A bíró úgy vélte: Franjo Tuđman néhai horvát elnök tervei Bosznia-Hercegovina átrendezéséről nem tértek el a nemzetközi közösség álláspontjától.
Amennyiben a bíróság másodfokon is megállapítja, hogy Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben, az súlyos politikai következményekkel járhat az országra nézve – írta a lap.
Horvátország kétszer is megpróbált bekapcsolódni az elsőfokú eljárásába az állítva, hogy jogi szakértőik és történészeik segíthetnek az ügyészség azon tézisének megcáfolásában, hogy csoportosan elkövetett bűncselekményről van szó, amelyben részt vettek horvát magas rangú tisztségviselők. A hágai bírói tanács 2006-ban ezt elutasította, mondván, Horvátország elfogult az ügyben.
Vesna Alaburić ügyvéd véleménye szerint a szerdai ítélet nem Horvátország felelősségre vonásáról szól majd, a testület kizárólag egyéni felelősséget állapít meg, és döntése alapján senki se kérhet kártérítést Zágrábtól. Hasonlóan nyilatkozott Andrej Plenković horvát kormányfő is, aki szerint a verdikt semmilyen formában nem hozható összefüggésbe Horvátország felelősségével.
Dragan Čović, a boszniai államelnökség soros horvát elnöke a vádlottak felmentésében bízik. Szerinte a másodfokú ítélet nem fog negatívan hatni a bosznia-hercegovinai horvátok helyzetére.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
