Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerdán bejelentette: országa Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, s egyúttal azt is bejelentette: az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe. A döntést Izrael üdvözölte, viszont a világ minden más országa gyakorlatilag elutasította az amerikai döntést.
Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője csütörtökön hadüzenetnek nevezte Trump bejelentését és megtorlásul péntektől újabb intifádát (felkelést) hirdetett meg az izraeli „megszállással” szemben.
Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte nyolc ország Jeruzsálem ügyében, s mindegyik ellenzi Jeruzsálem fővárosként való elismerését.
Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay fordult Japánhoz – amely decemberben a BT elnöke – a kéréssel, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres még erre a hétre hívja egybe a 15 tagállam képviselőit. Japán ENSZ-nagykövete ennek eleget tett, az ülés pénteken lesz.
Moszkva szerint Trump a tűzzel játszik azzal, hogy hivatalosan Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. Ezt Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke mondta, aki szerint a lépés ellentétes a közel-keleti rendezés amúgy is törékeny koncepciójával és ismét robbanáshoz vezethet a palesztin-izraeli konfliktusban.
Jeruzsálem három világvallás szent helye, területileg ugyan Izraelhez tartozik, de noha 1967-ben elfoglalta annak egészét, ezt a lépést az ENSZ Biztonsági Tanácsa semmissé nyilvánította. Jeruzsálem lakosságának mintegy 35 százaléka palesztin, emellett a Rámállahban székelő Palesztin Hatóság szerint Kelet-Jeruzsálem Palesztina fővárosa, és ezzel az értelmezéssel minden iszlám állam egyetért, a rendezést célzó megállapodások szerint a város státuszát Izrael és a Palesztin Hatóság között kell rendezni. Ezt az eddig általánosnak tekinthető álláspontot rúgta most fel Trump bejelentése.
Eddig a palesztin–izraeli konfliktus hosszú történetében két intifáda volt: az első 1987-től nagyjából 1991-ig tartott, és véglegesen csak az oslói békemegállapodás zárta le. A második pedig 2000-től 2005-ig tartott, és a sarm es-sejki megállapodás jelentette a végét. Mindkét intifáda több ezer halálos áldozatot követelt, emlékeztet az Index, amely szerint több okból kétséges, hogy a Hamász – néhány kisebb szabású merénylettől eltekintve – képes lehet egy széles körű felkelést kirobbantani Izrael ellen, hiszen a Hamász nem elég erős katonailag, nemzetközi elszigeteltsége elég komoly, ráadásul a Palesztin Hatóság sem kockáztatná a nemzetközi szimpátia elvesztését, és az Izraellel kialakított, meglehetősen ingatag együttműködést. Ezért Rámalláh csak egy háromnapos sztrájkot hirdetett meg.
Viszont címlapján Halál Amerikára! felirattal jelent meg csütörtökön a libanoni Hezbollah síita politikai/terrorszervezethez közelálló al-Akbár nevű hírlap, s ez már meglehetősen komoly fenyegetést jelenthet világszerte. Ráadásul a lap utalt arra is, hogy Trump döntése a Hezbollah számára felhatalmazással bírhat egy új háború indítására: „Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra“ – figyelmeztet a lap.
