A kilencvenes évekről, a köztájékoztatásról és médiumokról valamint az elektronikus médiumokról szóló törvényről és a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia tervezetéről is beszéltek a Vajdasági RTV Napjaink című műsorában hétfőn. Apró Lea szerkesztő Kókai Péterrel, a Sajtószabadság Alapítvány pénzügyi igazgatójával és Bódis Gábor újságíróval elemezték a köztársasági törvényt és a stratégiát is.
Elhangzott, hogy október végéig sürgősségi eljárásban elfogadják a köztájékoztatásról és médiumokról valamint az elektronikus médiumokról szóló törvényt, erről október 5-én volt az utolsó közvita Újvidéken. Október 17-én, kedden, egy nappal a műsor után kiderült, hogy a kérdéses cikkelyeket végül törlik a törvényből.
A törvénytervezettel viszont szeretnék elkerülni a nemzeti tanácsok politikai nyomásgyakorlását is, ezért azt javasolják, hogy az MNT által alapított médiumok igazgatóbizottságaiban a nemzeti tanácsok tagjai ne vegyenek részt.
Kabók szerint nehéz ennyi értelmiségit kinevelni, ezért az MNT azt kéri, hogy a rendelkezés csak az MNT tisztségviselőire vonatkozzon.
– Nem tudom, hogy kitől akarjuk megvédeni a szerkesztőségeket, a Magyar Nemzeti Tanácstól? Az MNT a kisebbség kollektív jogainak a megvalósítója, demokratikusan megválasztott testület, a kisebbség kulturális autonómiájának a csúcsintézménye – mondta a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatással megbízott tanácsosa, aki szerint, azok, akik az MNT által alapított tájékoztatási eszköz igazgatóbizottságába bekerülnek, azok ott az szakemberként vannak jelen, és nem azért, hogy odahassonak.
Kókai ennek kapcsán azt mondta, tételesen is sorolhatná, hogy Kabóknak nincs igaza, kiemelte, hogy aki ott van az igazgatóbizottságban, az igenis odahat.
A Magyar Nemzeti Tanács másik javaslata az volt, hogy töröljék azt a kikötést, hogy a médiavezetőknek ötéves médiában szerzett gyakorlattal kell rendelkezniük, hogy vezetői pozícióra pályázhassanak.
– Legyen öt év vezetői tapasztalat, de ne a médiában – mondta Kabók, aki szerint ezzel a kikötéssel nagyon sok ember elesne a pályázás lehetőségétől. Hozzátette azt is, hogy szerinte elavult forma, hogy kikérik a munkaközösség véleményét, hogy ki legyen a tájékoztatási eszköz főszerkesztője.
Bódis Gábor annak kapcsán, hogy másfél hónappal a választások előtt hozzák meg a sajtótörvényt, azt mondta, teljesen világos, hogy miért akarják ezt most.
– Még szorosabbra fogják majd a gyeplőt, hogy minél jobban ellenőrizzék a médiumokat és a két független médiumot az SBB-n kiszorítsák a piacról. Az egyszólamúság még kifejezettebb legyen. Biztosítani az államfő újraválasztását és kiszorítani az ellenzéket a hatalomból, ez a cél és valószínűleg sikerrel is járnak majd.
Kókai hozzátette, a kisebbségi sajtó esetében is ugyanez a cél: ellenőrzés alatt tartani a médiumok jelentős részét.
Az MNT médiastratégia tervezetének kapcsán a műsorban Kabók Erika az RTV-nek elmondta, eszük ágában nincs senkit kizárni, semmilyen közösséget megosztani.
– A stratégiából eredő javakat az használja fel, akinek kedve van hozzá. Az MNT vállalta, hogy ezt elkészíti, és tény, hogy nagyon sok munkával és pénzzel jár, amit az öt évre terveztünk. A keresztény értékeket nem vallási értelemben kell venni, akár helyettesíthetnénk azt európai szóval. Az a dolgunk kisebbségi helyzetben, hogy a magyar közösségi minőséges tájékoztatást kapjon, miről? A világ dolgairól, a környezetünk és magyarság dolgairól – mondta Kabók.
Fremond az RTV-nek a stratégia kapcsán kiemelte, az, hogy egy újságírónak milyen a politikai beállítottsága érdekes kérdés, de egy biztos, hogy van. Valamilyen van.
– Nincs ráhatásunk a szerkesztéspolitikára, lehet ezen vitatkozni, ha valakinek baloldali beállítottsága van, akkor az támadni fog, a jobboldaliak pedig azon a szemüvegen keresztül fogalmazzák meg a véleményüket. Mi politikusok pedig eldöntjük, hogy kinek adunk riportot és kinek nem – mondta az MNT elnöke.
Kabók Erika véleménye szerint az újságírótól elvárható, hogy józan ésszel becsülje meg, hogy mi az, amit meg lehet írni és mi az amit nem lehet megírni.
– Kisebbségi helyzetben vannak olyan helyzetek, amikor újságíróként tótágast áll bennünk mindenféle jóérzés és ha megírom, akkor nem akkora kárt okozok, mint amekkorát én ütni akartam a dolgon, hanem a politikai ellenfelek úgy használják ki, hogy sokkal nagyobb és mélyrehatóbb gondok lesznek. Ez a kisebbségi újságírás és ezért kell megfontolni, hogy mit hogy írunk meg és hogyan tálaljuk. Ez nem jelent feltétlen hamisságot. Hagyjuk már abba ezt az objektív újságírást. Hol tiltja itt meg a stratégia azt, hogy bármelyik újságíró kritikai viszonyulással nyúljon egy-egy témához? – tette fel a kérdést a nemzeti tanács tájékoztatással megbízott tagja, aki hozzátette: azon fognak dolgozni, hogy az újságíró képzett legyen, művelt legyen és képes legyen arra, hogy megítélje a helyzetet, hogy melyik helyzetben fogalmaz meg bírálatot.
Kókai Péter a Vajdasági RTV stúdiójában az elhangzottakra reagálva elmondta, itt is rezervátum sajtó van – egy felvidéki kolléga fogalmazta meg ezt: bezártuk az indiánokat és ott minden szép. Táncolunk a tűz mellett, az asszonyok szövögetnek. A médiastratégia csak egy eszköz. Ilyenné silányította a sajtót az MNT. Avatunk, örülünk, miközben a valóság nem ez, hanem, hogy hetvenezerrel vagyunk kevesebben – mondta Kókai.
Bódis szerint kísértet járja be a vajdasági magyarságot, méghozzá a kumroveci iskola kísértete.
– Az egypárti rendszer újságírásának a példaképe az, amit Kabók Erika mondott. Ugyanúgy, ahogy a meg nem történt rendszerváltás előtt az újságírók társadalmi politikai munkások voltak, úgy képzelik el az MNT-ben is az újságírást. Hagyjuk az objektív újságírást? Az újságíró az igazságot keresi, és ha azt nem írja meg, akkor nem újságíró, hanem propagandista. Ezeknek a propagandistáknak készült a stratégia, egyébként semmi értelme nincs.
A teljes műsor megtekinthető itt.
