Megalázó és elfogadhatatlan helyzetet teremt a nemzeti tanácsokról szóló legújabb törvénytervezet, amely lényegesen csökkentené a testületek hatáskörét és visszaszorítaná a szerzett jogok mértékét – értékelte Józsa László a Magyar Mozgalom elnökségi tagja, korábbi MNT-elnök keddi sajtótájékoztatóján. A jogszabály tervezete jelenleg van közvitán, a mozgalomnak pedig a szöveggel kapcsolatban komoly észrevételei vannak, amelyek szerintük csökkentenék a kisebbségi autonómiát.
Amennyiben a törvényt jelenlegi formájában fogadnák el, az számos negatív következménnyel jár, mondta Józsa, amelyek odavezetnének, hogy a kisebbségi autonómia teljes mértékben állami gyámság alá kerülne. Ezen javasolt megoldások egyike értelmében a kisebbségi nemzeti tanácsoknak írásos értelemben kétnyelvűvé kellene válniuk.
A tervezet értelmében az ülésanyagot, a határozatokat és a nemzeti tanácsok honlapját is kötelezően kétnyelvűvé kellene tenni. Amennyiben a nemzeti tanács az említett okiratokat határidőn belül szerb nyelven nem juttatja el a minisztériumhoz, akkor a nemzeti tanács elnökét meglehetősen súlyos összegű pénzbírság fenyegeti.
„A törvénytervezet másik fontos problémája, hogy újra beemeli a köztudatba azt az áldilemmát, hogy a nemzeti tanácsoknak hatáskörei vagy ún. jogosítványai vannak. 2009-ben egyszer már magunk mögött tudhattuk a kérdést, miszerint a nemzeti tanácsok jogállásukat tekintve vajon állami vagy civil társadalmi szerveződések. Ideje volna ebben az országban a 2006-os alkotmány és a 2003-ben megszületett alapvető emberi és kisebbségi jogokról szóló alkotmányos alapokmányban foglaltakat végre alkalmazni a politikai köztudatban, és elfogadni azt, hogy a kisebbségi közösségek autonómiatestületei önkormányzatok. Az önkormányzatok jogállása pedig alkotmányos kategória, nem kell hatáskörre vonatkozó félremagyarázásokkal újra felvetni egy többszörösen eldöntött kérdést” – emelte ki az MNT korábbi elnöke. Szerinte ezzel az állam azt a „rossz üzenetet” közvetítse a kisebbségi autonómiát gyakorló testületek felé, hogy azok néhány évig hatáskörökkel bírtak, azonban ezentúl már csak jogosítványokkal rendelkeznek
Józsa szerint az állam kísérletet sem tesz arra, hogy hosszútávon és tisztességesen karbantartsa a külön kisebbségi választói névjegyzékeket. 2009-ben százezret bőven meghaladó számú, magát magyar nemzetiségűnek valló állampolgár iratkozott fel a névjegyzékre – emlékeztetett Józsa László korábbi MNT-elnök. „Az állam továbbra sem tartja feladatának, hogy ösztönözze a kisebbségi közösségekhez tartozó, felnőttkorba lépő fiatalok feliratkozását a saját nemzeti közösségük külön választói névjegyzékére azzal, hogy hivatalból tájékoztassa az újonnan szavazati jogot szerző állampolgárokat az őket megillető személyes jogról. Ha az ilyen tájékoztatás a jövőben nem válik állandó folyamattá és bevett gyakorlattá, a külön választói névjegyzékek elsorvadnak, aminek következtében tisztességes nemzeti tanácsi választásokat hosszútávon nem lehet majd lefolytatni. Ennek megakadályozása nem a kisebbségi közösség dolga és felelőssége, hanem mindenek előtt megkerülhetetlen állami feladat“ – mondta Józsa.
Zsoldos Ferenc, az MNT képviselője arról beszélt, hogy huszonöt év óta a Vajdaságban élő magyarság egyik legfontosabb célja, hogy autonómiát építsen, és ezen keresztül erősítse a közösséget, a Kárpát-medencében élő magyar szervezetek célul tűzték ki a délvidékihez hasonló autonómia megvalósítását, amelyet minden eddigi magyar kormány támogatott. A délvidéki autonómia története 1999-ben vette kezdetét és 2014-ig folyamatosan épült és hatásköreiben bővült. A Kárpát-medencei magyarság körében csakis itt sikerült megvalósítani a jogi autonómiát – emelte ki Zsoldos –, amely lassan beépült a köztudatba a diákcsomagoknak, ösztöndíjaknak, intézményvezetők megválasztására gyakorolt hatásköröknek köszönhetően. Ez került most veszélybe – hívta fel a figyelmet a Magyar Mozgalom képviselője, aki szerint a törvénymódosítás elfogadása oda vezetne, hogy csupán papíron létezne ez az autonómia, a valóságban viszont már nem.
A Magyar Mozgalom részt vesz a minisztérium közvitáján, így próbálván javítani a tervezeten. Ha kifogásaikat nem veszik figyelembe, az EBESZ belgrádi missziójához fordulnak, de a magyar kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatni fogják a történtekről.
A Magyar Mozgalom korábban közleményben foglalta össze kifogásait a tervezettel kapcsolatban, ez itt olvasható:
MM: Megalázó és elfogadhatatlan a nemzeti tanácsok tervezett módosítása
November közepe óta közvitán van a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslata, amelynek kapcsán a Magyar Mozgalom is közzétette meglátásait, amelyeket az alábbiakban foglaltunk össsze. А közlemény emlékeztet, hogy a szerb kormány államigazgatási és önkormányzati minisztériuma november 27-én bocsátotta közvitára a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának munkaváltozatát.
