Az Európai Parlament felszólította az EU tagállamait, hogy fogadjanak el célzott korlátozó intézkedéseket az EU-tagjelölt Szerbiával szemben a szeptember 24-én, Észak-Koszovóban elkövetett, szerb félkatonai erők által végrehajtott terrortámadás miatt, amelyben egy koszovói rendőr és három szerb meghalt, miközben a koszovói hatóságok megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a helyzetet.

A Bizottság már kidolgozta a Szerbiával szembeni intézkedéseket, de azok végrehajtására egyelőre nem került sor. Az EU felszólította Szerbiát, hogy teljes mértékben működjön együtt a támadás ügyében folyó vizsgálatban, írta meg az Euronews.

A „Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd legújabb fejleményeiről, beleértve a koszovói északi településeken kialakult helyzetet” című állásfoglalást öt képviselőcsoport közösen nyújtotta be: az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe, a Zöldek, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek.

A Zöldek/EFA sikeresen szorgalmazta a NATO vezette KFOR-misszió észak-koszovói megerősítését, mint a határon történő további erőszakos cselekményektől való elrettentést.

Viola von Cramon európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament koszovói küldöttségének alelnöke és a Zöldek/EFA tagja az Euractivnak elmondta: „Nem hagyhatjuk, hogy a szeptemberi terrortámadás feledésbe merüljön. Minden erőszakos cselekmény árt Koszovónak, árt Szerbiának és árt Európának”.

Hozzátette, hogy szükség van a koszovói hatóságok független és az EU által támogatott vizsgálatára a banjskai támadás ügyében.

„Szerbiának feltétel nélkül együtt kell működnie a vizsgálatban. A Koszovó melletti határozott kiállás alapvető fontosságú a békés párbeszéd jövője szempontjából a térségben” – tette hozzá.

Tonino Picula, az S&D külügyi szóvivője és a Szerbiáról és Koszovóról szóló állásfoglalás tárgyalója elmondta: „A gyáva terrortámadás, amelyet a leghatározottabban elítélünk, példa nélküli a háború utáni időkben. Ez komoly politikai következményeket követel, például célzott szankciókat a Koszovó északi részén lévő destabilizáló szereplőkkel szemben.”

Felszólította a Bizottságot, hogy fagyassza be az előcsatlakozási finanszírozást, ha a vizsgálatok kiderítik, hogy a szerb államnak közvetlen köze volt akár a szeptemberi támadáshoz, akár a KFOR-erők elleni korábbi, májusi támadásokhoz, vagy ha megtagadják az együttműködést a vizsgálatban.

Továbbá Picula szerint nagyon aggasztó a szerb csapatok felvonulása a koszovói határon, továbbá felszólította a NATO-t, hogy dolgozzon ki egy elszigetelési tervet az ország északi részére, az uniós országokat pedig arra, hogy haladéktalanul telepítsenek oda további csapatokat.

„Szerbia továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával, ami komoly kérdéseket vet fel az ország stratégiai irányával kapcsolatban. Továbbra is nagyon aggaszt bennünket az Aleksandar Vučić elnök vezette szerb hatóságok destabilizáló hatása az egész régióra” – tette hozzá.

A képviselő a Koszovóval szembeni intézkedések mielőbbi feloldására szólított fel, ugyanakkor kérte, hogy Pristina az EU által támogatott párbeszédes megállapodásokkal összhangban hozza létre a szerb többségű települések szövetségét.

Az EP állásfoglalása sürgeti továbbá Josep Borrell főképviselőt és Miroslav Lajčákot, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottat, hogy proaktív módon segítsék elő a párbeszédet, és legkésőbb 2023 végéig tegyenek jelentést a Parlamentnek a szerb és koszovói párbeszédben való részvételre, az azzal kapcsolatos intézkedésekre és a párbeszéd céljainak megvalósítására.

Mindkét tárgyalópartner jelentős kritikát kapott Koszovó, Albánia és különböző európai parlamenti képviselők részéről az állítólagos elfogultság, valamint a folyamatban lévő, de megrekedt párbeszédfolyamatban a konkrét eredmények és a pontozott vonalon történő aláírások elmaradása miatt.