Adatvédelmi szakemberek szerint a YouTube algoritmusa, ami hirdetésblokkoló után kutat a felhasználónál, valójában kémprogramnak tekinthető, aminek használata törvénysértő. Ha ezt az adatvédelmi hatóságok is így látják, az fordulatot hozhat a YouTube azon törekvésében, hogy letiltsa a felhasználóknál a reklámblokkolók használatát, írja külföldi szaklapok cikkei alapján a hvg.hu.
Várható volt, hogy a hirdetésekből élő Google-nek előbb-utóbb elege lesz abból, hogy a felhasználók reklámblokkolót használnak. A YouTube néhány hónapja már elkezdte korlátozni azokat a felhasználókat, akik reklámblokkolók használata mellett akarnak videózni, a dolog az elmúlt napokban csúcsosodott ki, amikor a cég globálisan bevezette a vasszigort: nem engedi a videó lejátszását, míg a felhasználó ki nem kapcsolja a reklámblokkolót – vagy elő nem fizet a reklámmentes Prémium csomagra.
A dolognak meg is lett a hatása, a mérések szerint százezrek kezdték el törölni a számítógépükről a reklámblokkolókat. Könnyen lehet azonban, hogy a történet nem várt fordulatot vesz – legalábbis az Európai Unióban.
Az európai adatvédelmi szakemberek szerint a hirdetésblokkolók használatának korlátozása tulajdonképpen sérti az Európai Unió adatvédelmi törvényeit.
Alexander Hanff adatvédelmi szakértő októberben panaszt nyújtott be az ír adatvédelmi bizottsághoz (DPC). Azzal érvelt, hogy a reklámblokkoló utáni kutakodás – illetve az erre létrehozott rendszer – sérti a magánélet védelmét, márpedig ez illegális az EU-ban. Hanff úgy véli, a blokkolókat detektáló algoritmus valójában kémszoftvernek tekinthető. A Google tagadja ezeket a vádakat – számolt be róla a The Verge.
A The New York Times szerint az olyan webhelyek, mint a YouTube úgy észlelhetik a hirdetésblokkolókat, hogy egy JavaScript-kódot töltenek le, hogy megnézzék, az oldalon nem változott-e valami, vagy észlelik, hogy a hirdetés betöltéséhez szükséges elemek mikor vannak blokkolva.
A cég még a nyáron kezdte el megakadályozni a felhasználókat abban, hogy hirdetésblokkolót használjanak. Aki ilyen programot telepített a böngészőbe, az előbb-utóbb figyelmeztetést kapott: vagy kikapcsolja, vagy előfizet a hirdtésmentes Prémium csomagra, vagy nem fog tudni tovább videót nézni.
A felhasználók emiatt elkezdtek olyan hirdetésblokkolókat keresni, amelyeket nem érint a cég változtatása. Ez ugyanakkor hazárdjáték, könnyen lehet ugyanis, hogy ezt kihasználva hackerek készítenek olyan bővítményt a böngészőkhöz, amik csak külsőre tűnnek reklámblokkolónak, valójában a felhasználók adatainak megszerzése a céljuk.
A YouTube eközben fenntartja, hogy a hirdetésblokkolók használata sérti a platform felhasználási feltételeit, és megakadályozza a tartalomgyártókat abban, hogy bevételre tegyenek szert a hirdetésekből.
Ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy a YouTube hirdetésblokkoló-észlelő rendszere sérti az EU elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvét (ePrivacy Directive), a bizottság pénzbírsággal sújthatja a platformot, és a funkció megváltoztatására kényszerítheti. Hogy ez így lesz-e, azt egylőre korai kimondani, mindenesetre érdekes fordulat lenne a történetben.
A dolog egyébként azért is érdekes, mert egyre több weboldal él azzal a gyakorlattal, hogy a tartalmát csak akkor engedi megjeleníteni, ha a felhasználó kikapcsolja a hirdetésblokkolót. Márpedig ha a YouTube esetében vátoztatást követel ki az Európai Bizottság, akkor az más weboldalakra is érvényes lehet.