A sertéshús ára az elmúlt években jelentősen, 2021-ben 19,7 százalékkal, 2022-ben 26,3 százalékkal nőtt, míg szeptemberben 17,7 százalékos éves emelkedést regisztráltak a szakértők. A Szerb Nemzeti Bank elemzésében rámutat arra, hogy mi befolyásolja ezen árak mozgását, valamint azt is, hogy miért kell mérsékelt drágulással számolni mindenféle friss hús esetében az idei év utolsó hónapjaiban.
Az állatállomány csökkenése és a sertéshús importárának csökkenése, a sertéspestis és a takarmányárak instabilitása – ezek azok a tényezők, amelyek döntően befolyásolják a sertéshús árának alakulását nálunk, de más európai gazdaságokban is – hangsúlyozzák a szakértők.
Az állatállomány csökkentéséről a hivatalos statisztikák szerint az elmúlt 20 évben folyamatosan csökken a sertések száma, ma pedig harmadával kevesebb, mint két évtizeddel ezelőtt, vagyis számuk 2022 végén 2,67 millió volt. Ezzel szemben hazánkban az elmúlt évtizedben a sertéshús termelése nőtt, de a fogyasztás is nőtt, így a hazai termelés és a fogyasztás közötti különbséget az import fedezi.
A termelők legnagyobb megrázkódtatása azonban a koronavírus-járvány volt, amikor az éttermek és egyéb vendéglátóhelyek bezárása miatt jelentősen visszaesett a fogyasztás. Ez a termelői árak csökkenéséhez vezetett, így 2021-től az állati takarmányok árai emelkedésnek indultak, ami az ukrajnai háború kezdetén felerősödött.
A sertéstenyésztés költségeinek legnagyobb része a takarmányhoz kötődik, ennek aránya az összköltségből mintegy 60 százalék, míg az állati takarmányban a kukorica aránya a legnagyobb, aminek hazai ára 2020 óta szinte megduplázódott
–emlékeztet a 021.rs. Szerbiában ugyanakkor több mint 50 százalékkal drágult az állati takarmány a 2020-as átlaghoz képest.
Mindezeket a tényezőket figyelembe véve 2020-ról 2022-re valamivel több mint 10 százalékkal csökkent a sertések száma, miközben a hústermelés ugyanebben az időszakban egy százalékkal csökkent, az uniós országokban a sertéshús ára is jelentősen emelkedett,különösen Közép- és Délkelet-Európában, ahol az NBS elemzése szerint átlagosan 25-30 százalékos volt az áremelkedés.
Mindezek miatt jegybankunk az idei negyedik negyedévben a friss hús mérsékelt áremelkedését vetíti előre, és ebbe a kategóriába – a sertéshúson kívül – a baromfi-, marha- és bárányhús is tartozik. A növekedésnek hasonló szinten mozoghat, mint az előző két évben.
Másrészt arra számítanak, hogy az inputok, köztük az elmúlt három év legalacsonyabb szintjén lévő kukorica árának csökkenése ösztönzi majd az állattenyésztési alap növekedését, ami a sertéshús árcsökkenésében is megmutatkozna.
Ugyanezen tényezőnek – a Szerb Nemzeti Bank elemzése szerint – a sertéshús árának csökkenését kellene befolyásolnia az EU-ban, ami olcsóbbá tenné az importot, és ezáltal a hús kiskereskedelmi árait is csökkentené a hazai piacon.
