„Azonnali tűzszünet, béke, és tárgyalásos úton megegyezés” – foglalta össze az ukrajnai konfliktus lezárásának általuk szorgalmazott módját Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke még a hétvégi évértékelőjén. Akkor úgy fogalmazott, ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, egyetlen magyarországi pártként „mi igényt tartunk Kárpátaljára”.
Toroczkai ezen állítását hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában fejtette ki bővebben, melyet a Telex szemlézett. Az egykori ásotthalmi polgármester a lap szerint azt mondta, egy 1991-es népszavazáson úgy döntöttek – amikor a mai Ukrajna létrejött –, hogy Kárpátalja önrendelkezési jogot kapjon, azon belül pedig a beregszászi járás magyar területi autonómia legyen. Úgy véli, ezt a kijevi kormány nem tartja be, és sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem hozza soha szóba.
Szerinte a háború egyik lehetséges forgatókönyve az, hogy Ukrajna magára marad és életképtelenné válik, mondván most is csak az Európai Unió és az Egyesült Államok tartja életben. Például úgy, hogy új elnök lesz az Egyesült Államokban, és a szélsőjobb AfD nyer Németországban. Ebben az esetben Kárpátalja, mint autonóm terület kérhet olyan védhatalmi státuszt Magyarországtól, mint ahogy azt Dél-Tirol tette Ausztriával, véli a politikus.
„És még az is lehet, ha nincs Ukrajna, Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal, de ez nyilván a jövő zenéje.”
Elképzelhetőnek tartja, hogy egy vesztes háború esetén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kell Kárpátaljáról egyezkedni, de „még nem tartunk itt”.
„A kárpátaljaiak véleménye alapján, és ahogy mondtam, csak békés úton történhet meg. Az 1991-es népszavazásnál sem volt magyar többség Kárpátalján, sőt, Akkor Kárpátalja 80 százaléka, abszolút többsége szavazott az önrendelkezésére, és azon belül a magyar területi autonómiára” – mondta Toroczkai arra a kérdésre, hogy milyen jogon tartana igényt a mindössze 6–10 százalékban magyarlakta Kárpátaljára.
