Sorozatunk előző része ITT olvasható!
3.1 Következtetések
A dolgozat elején bemutatott három hipotézis közöl az első kettőt, úgy hiszem, a kutatás eredményei igazolják, a harmadik azonban bővebb kifejtésre szorul.
Közkedvelt megközelítés az RTL Klub „koncepcióváltásának” vizsgálatakor az, amely szerint a reklámadó hatására egyfajta minőségbeli változás ment végbe a Híradóban. A továbbiakban ennek cáfolatára teszek kísérletet.
Mindenek előtt – ahogy arról feljebb is esett szó – fontos leszögezni, hogy a kereskedelmi médiumok hírműsorai alapvetően nem akarnak közszolgálatiak lenni. Ez a koncepcióbeli különbség az, ami gyakran csapódik le a két híradótípus közti minőségbeli különbségként.
Bajomi-Lázár Péter – a kereskedelmi médiumok bulvárhíradóinak az érdemi tájékoztatás hiányát kifogásoló álláspontokra reagálva – arra hívja fel a figyelmet, hogy a két híradótípusnak nem csak felépítése, struktúrája, de a funkciója is eltérő, más-más szempontok miatt fontosak a társadalom számára. A kereskedelmi híradózás elsődleges funkciója ugyanis nem szorítkozik csupán a tájékoztatásra. Kiterjed arra is, hogy értelmezési keretet nyújtson a mindennapokhoz, illetve hogy megerősítse konszenzusos normákat a normasértések, „devianciák” (az „erkölcsi rendet” fenyegető botrányos ügyek) bemutatása által.[1]
Ezen túlmenően azonban, egy másik fontos, ámde gyakran elfelejtett szempont: a vizsgált hírműsor – szigorúan a maga nemében, de – a paradigmaváltást megelőző időszakban is minőséginek tekinthető. Ha ugyanis a saját kategóriájában – a kereskedelmi hírműsorokkal szembeni – szakmai elvárásoknak megfelelően vizsgáljuk az RTL Klub Híradóját, azt kell mondanunk, hogy alapvetően megfelel azoknak.
Ennek bizonyítására néhány kiragadott példával élnék az RTL Klub hírműsorainak szakmai, etikai és jogi kódexéből[2] – a hitelesség szempontjából megelőlegezve, hogy ezen kiemelt szempontok az általam vizsgált időszakok Híradóiban folyamatosan teljesültek.
Ilyen szempont például a „sokoldalúság” követelményének teljesülése, amely szerint „Egy-egy téma feldolgozásakor pedig arra kell törekednünk, hogy az ügyben érintett összes szereplő álláspontját bemutassuk, körüljárjuk, és megismerjük a téma összes fontos vetületét.” Ez a követelmény gyakran még a kifejezetten politikai-közéleti témákra szakosodott, tematikus csatornákhoz viszonyítva is magas színvonalon teljesült, noha a teljesség kedvéért fontos megjegyezni, hogy a csatorna témaválasztási szokásaiból adódóan ezt jóval könnyebb megvalósítania, hiszen kevesebb belpolitikai hírrel dolgozik, mint az említett tematikus adók, a sokoldalúság érvényesítése pedig kevesebb akadályba ütközik a bulvárhírek feldolgozásakor. A kódex kimondja továbbá, hogy demokratikus választások útján megválasztott, parlamenti pártra csak olyan jelző használható, amelyet az adott politikai erő önmagára is használ, hogy mindent el kell követni, hogy egy megtámadott személy reagálni tudjon az őt ért vádakra, hogy a „nem nyilatkozom!” kijelentés rögzítése és felhasználása ugyanúgy beleegyezéshez kötött, mint minden egyéb nyilatkozat esetében, illetve hogy nem szabad érzékeltetni az attitűdöt, ahogyan a riportalany visszautasította a válaszadást – hogy csak néhány példát említsünk olyan szakmai elvárások teljesülésére, amelyek akár egy közszolgálati híradótól is elvárhatóak lennének.
Láthatjuk tehát, hogy a vizsgált (kereskedelmi) híradó „minőségileg” kizárólag a témaválasztások terén kifogásolható – ennek koncepcionális okairól pedig már esett szó. Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy ha ez a szakmaiság nem érvényesült volna már jóval a paradigmaváltás előtt is az RTL Klub hírműsoraiban, sokkal nehezebb lett volna az „átállás” megvalósítása, hiszen gyakorlatilag csak a feldolgozott témák változtak meg, a feldolgozás szemléletmódja viszont alapvetően változatlan maradt.
3.2 Összegzés
Végezetül kijelenthetjük, hogy bár Magyarország történeti hagyományaitól nem idegen egyes médiumok finanszírozási eszközökkel történő befolyásolása, ellehetetlenítése vagy meggyengítése, a reklámadóban testet öltő médiapolitikai szándék ezúttal nem érte el a célját, hiszen egy olyan – tartósnak tekinthető – változást eredményezett, amely nem csak a jogszabály megalkotóinak hazai népszerűségvesztését erősítette, de a nemzetközi politikai színtéren is nemtetszést váltott ki, elsősorban a szabad sajtónak a demokrácia működésével kapcsolatos, fentebb tárgyalt szerepének vonatkozásában. Összességében tehát a média ilyen jellegű szabályozására tett kísérlet kontraproduktívnak tekinthető – a jogalkotók számára –, míg a társadalom számára egy új, a médiapiacon eddig viszonylag szokatlan jelenség, a közszolgálati és a kereskedelmi híradók jellegzetességeit egyensúlyban tartani igyekvő hírműsor megjelenését eredményezte.
Készült évfolyamdolgozatként a Szegedi Jogtudományi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2015-ben.
IRODALOM:
Bajomi-Lázár Péter: A média gyarmatosítása. In. Politikatudományi Szemle, XXIV. évfolyam, 2015/1
Bajomi-Lázár Péter: Média és politika. Antenna-könyvek sorozat, PrintXBudavár Zrt. 2010.
Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.
Gálik Mihály – Urbán Ágnes: Médiagazdaságtan, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005.
Kolosi Péter: A kereskedelmi televíziózás Magyarországon. Corvina Kiadó, 2006.
Kotroczó Róbert – Sinka Zoltán: Az RTL Klub televízió hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe. Klub Publishing Kft. 2008.
Paál Vince (szerk.): A magyarországi médiaháború története; Média és politika 1989-2010. CompLex Kiadó, Budapest, 2013.
Polyák Gábor: Versenyjogi és médiajogi eszközök a médiakoncentráció korlátozásában. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest, 2008.
Polyák Gábor: A médiarendszer kialakítása, A piacra lépés és hozzáférés alkotmányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008.
INTERNETES FORRÁSOK
http://www.origo.hu/gazdasag/20130510-kibontja-az-elso-vargacsomagot-varga-mihaly-nemzetgazdasagi-miniszter.html (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://www.origo.hu/gazdasag/20140610-bedobtak-a-lex-tv2-ot.html (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://mno.hu/eu/vizsgalatot-inditott-az-europai-bizottsag-a-reklamado-miatt-1276895 (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)
http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)
______________
[1]Bajomi-Lázár Péter: Média és politika. Antenna-könyvek sorozat, PrintXBudavár Zrt. 2010, 160-180.
[2]Kotroczó Róbert – Sinka Zoltán: Az RTL Klub televízió hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe. Klub Publishing Kft. 2008.
