Hszi Csin-ping kínai elnök belgrádi látogatása hatalmas felhajtás mellett zajlott. Aleksandar Vučić köztársasági elnök acélkeménységű barátságként jellemezte a Szerbia és Kína közötti kapcsolatot. Saját elmondása szerint személyesen szolgálta fel a bort a magas rangú vendégnek, de valahogy elmaradt a látogatás konkrét eredménye, írja a Nova ekonomija. A kínai delegációval körülbelül 30 dokumentumot írtak alá, többnyire deklaratív jellegűeket, de komoly szerződést nem kötöttek, nem jelentettek be nagy kínai beruházást sem, csupán annyit, hogy kilenc új vonatot vásárol Szerbia Kínától.

Kétségtelen, hogy Vučić elnök megpróbált valamilyen jelentős kínai befektetést biztosítani, különösen az elektromos autógyártásba, de nem kapott ígéretet kínai részről. Bár ez a látogatás nem hozott kézzelfogható eredményeket, Kínának továbbra is jelentős befektetései vannak Szerbiában. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint Kína a legnagyobb külföldi befektető Szerbiában. Az összesen 4,5 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetésből 1,4 milliárd euró Kínából származott.

Szerbiával ellentétben Hszi Csin-ping budapesti látogatása sokkal gyümölcsözőbb volt a házigazdák számára: bejelentették, hogy a kínai Great Wall Motors (GWM) elektromos járműgyárat épít Pécsett. Ez már a második elektromos autógyár, amely Magyarországon épül. Tavaly egyeztek meg, hogy Szegeden építik meg a BYD elektromos autógyárat.

Nem titok, hogy a BYD-vel Szerbia is tárgyalt. Több mint bőséges támogatást ajánlott fel a hatalom a kínai cég bevonzására, de végül kiderült, hogy a fő probléma az, hogy az elektromos autók akkumulátorait nem Szerbiában gyártják, így a Szerbiából az EU-ba irányuló exportjuk tízszeres terhet jelentene a kínaiak számára.

A legnagyobb kínai beruházás Magyarországon a hatalmas debreceni CATL akkumulátorgyár. A beruházás értéke hétmilliárd euro, ami önmagában megegyezik öt évnyi kínai befektetéssel Szerbiában. Éppen a CATL akkumulátorgyára miatt döntött úgy a BYD, hogy nem Szerbiában, hanem Szegeden, a közvetlen szomszédságunkban épít gyárat.

Szem előtt kell tartani azt is, hogy a kínai befektetések Szerbiában többnyire vagy a bányászatba, vagy a kohászatba (Smederevo-i vasművek) irányulnak, amelyek „régi technológiák”. Ezzel szemben Magyarország a legmodernebb gyárakat szerzi meg a jövő iparának – akkumulátoroknak és elektromos járműveknek.

Szerbia előnye a Kínával kötött szabadkereskedelmi egyezmény, ami több  beruházást vonzhat Szerbiába. Nyilvánvaló viszont, hogy a kínai fél viszonylagos visszafogottságának politikai okai is vannak. Nem lenne meglepő, ha a kínaiak nem bíznának túlságosan Vučić elnök politikájában, aki a döntő pillanatban nyugat felé fordulhat, hátat fordítva ezzel Kínának.