Ahogy közeledik a magyarországi parlamenti választások időpontja, úgy kerül napvilágra egyre több elemzés, felmérés, kutatás, amelyek a választói preferenciákat, szimpátiákat és/vagy tájékozottságot mérik. Ezek egyike hétfőn jelent meg a zoom.hu portálon: a Policy Agenda közvélemény-kutató készítette ezerfős reprezentatív mintán január 16-a és 23-a között, és azt a hipotetikus esetet vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a választók egy fiktív, nem létező párt választási győzelmi esélyeihez.
Tekintettel a sokkoló eredményre, valamint arra, hogy a vajdasági magyarok jelentős része is rendelkezik szavazati joggal és érdemes tájékozódnia, mielőtt voksolna, közzétesszük a zoom.hu megbízásából készült felmérés eredményét.
Ezek szerint a (magyarországi) magyar választók kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson, s csak minden negyedik válaszadó tudja, hogy nem is létezik ilyen párt.
Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint megnyerheti-e Soros György Pártja (SGYP) a tavaszi országgyűlési választásokat?”, a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy nem, míg 2 százalék szerint valós győzelmi esélye van a – valójában nem is létező – pártnak.
Tehát a magyar választók kétharmada azt hiszi, hogy az amerikai milliárdos saját párttal képviselteti magát a magyar országgyűlési választáson.
Mindössze a válaszadók 24 százaléka tud arról, hogy valójában nem is létezik ilyen nevű párt (ők azok, akik azt válaszolták, hogy SGYP nevű párt nem indul a választásokon), tíz százalék pedig nem tudott válaszolni.
A pártpreferenciákat vizsgálva kiderül: leginkább a Fidesz szavazói élték bele magukat abba, hogy Soros György Pártja indul a választásokon. 81 százalékuk azonban biztos abban, hogy nem nyerhet, és csak 12 százalék van tisztában a valósággal. A bizonytalanoknál 61-22, a Jobbik szimpatizánsai esetében pedig 54-31 ugyanez az arány.
De még a baloldali-liberális pártok szavazói közül is 45 százalék mondta azt, hogy az SGYP nem nyerhet, és csak 43 százalék tudta: nem is létezik ilyen párt.
A Policy Agenda kutatói szerint az mindenképpen ijesztő, hogy a „sorosozás” olyan mértékben hatott a magyar választókra, hogy könnyen elképzelhetőnek tartják, valóban felbukkanhat a szavazólapon egy SGYP nevű – valójában soha nem létezett – párt.
Az, hogy a választóknak kevesebb, mint negyede van csak tisztában vele, hogy Soros Györgynek nincs Magyarországon bejegyzett pártja, jól mutatja, hogy még ma is működik Magyarországon a „piréz-jelenség”. Tizenkét(!) évvel ezelőtt ugyanis a Tárki közvélemény-kutató azt vizsgálta, hogy a magyarság mennyire befogadó a(z amúgy nem létező) piréz nemzetiségűekkel szemben. (A kutatási hipotézis szerint egy valójában nem létező népesség alapján mérhető az idegenellenesség mértéke.) Akkor, 12 évvel ezelőtt, a válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy a pirézeket nem kellene a magyaroknak befogadniuk. Az egy évvel később megismételt kutatás – noha korábban még a csapból is az folyt, hogy nem léteznek pirézek – azt mutatta, hogy tovább nőtt a „pirézellenesség” Magyarországon.
