Az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium külügyminisztere arra kéri az uniós kormányokat, hogy fosszák meg Magyarországot a vétójogától – írja a Politico cikke alapján a Telex. „Egy olyan Európával állunk szemben, amely nehezen halad előre, és sajnos egyes államok – különösen egy állam – egyre inkább ügyeskedő, blokkoló és vétózó magatartást tanúsít” – mondta Hadja Lahbib belga külügyminiszter a lapnak adott interjúban.
A külügyminiszter szerint Brüsszelnek túl kell lépnie a konfrontációtól való félelmén, és be kell vetnie a 7. cikk legkeményebb részeit, amik lehetővé teszik, hogy minősített többséggel megfosszanak egy országot bizonyos jogoktól. Korábban már a litván külügyminiszter is azt mondta, Magyarország túl messzire ment a vétókkal, amikkel az EU külügyi szerepét gyengíti.
„Az, hogy Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciók ügyében blokkolta az EU-tagállamok többségének akaratát, egész Európában nagy felháborodást váltott ki. A jövőben Orbán nem tarthatja majd túszként az egész EU-t. Nem szabad hagynunk, hogy a blokkolók diktálják a tempót” – ezt pedig Manfred Weber bajor kereszténydemokrata politikus, az Európai Néppárt elnöke nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a belga politikusra reagálva arról beszélt hétfőn, hogy „kapuzárási pánik van, hat nap van hátra az európai parlamenti választásokig, hat nap van hátra addig, hogy az emberek meghúzzák a vészféket a háborúpárti vonaton, amely jelenleg feltartóztathatatlannak tűnő módon robog végső állomása, a harmadik világháború felé”. Szerinte a béke hangját próbálják elnémítani.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára is reagált Hadja Lahbib belga külügyminiszter szavaira. Szerinte a háborúpártiak most próbálják elhárítani az utolsó akadályt a háború útjából. Szerinte a „háborúpártiak” azt remélik, hogy el lehet tántorítani a magyar embereket a béke melletti kiállástól, és a választások előtt „a globalista elit és a brüsszeli bürokrácia minden eszközt bevet, hogy a számukra kedvező irányba befolyásolják a választásokat”.
A 7. cikk szerinti eljárás elindításáról még 2018-ban döntött az Európai Parlament a jogállamisági aggályok miatt, de az eljárás megrekedt. Közben Magyarország egyedül maradt, miután az Európai Bizottság visszavonta a Lengyelországról 2017-ben készített, indokolással ellátott javaslatát, amivel megindította a hetes cikkes eljárást.
