Igazi bolsevik módszerekkel ment neki Donald Trump csatlóshálózata a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) péntek délben. A Képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője nyilvánosságra hozta az a memorandumot, amelyet ő maga állított össze a bizottság többségi (értsd: republikánus) tagjainak címezve, és amelyben „leleplezi” az FBI vizsgálati módszereinek egyikét, valamint súlyos vádakkal illeti az igazságügyminisztérium vezető tisztségviselőit.
Ráadásul a jegyzék olyan adatokat is tartalmaz, amelyeket az FBI szigorúan titkosként („Top Secret”) kezelt, sőt a Trump által kinevezett igazgatója is arra kérte az elnököt, hogy ne tegyék azokat közzé. A bizottság kisebbségi tagjai hazugnak és ártalmasnak tartják a jegyzéket, amely a Trump-kampány oroszokkal való összejátszását vizsgáló nyomozás összképéből részleteket kiragadva elferdíti a valóságot. A kisebbség ellenjegyzékkel válaszolt, ám azt a többség nem engedi közzétenni, esetleg csak egy hét múlva.
Devin Nunes republikánus kaliforniai képviselő, bizottsági elnök arról ismert, hogy Donald Trump átmeneti stábjának (a választások és a beiktatás közötti testületnek) a tagja volt, utána pedig mindent megtett az oroszügyi vizsgálat aláásására, beleértve egy bizarr epizódot, amikor saját bizottságának is hazudva a Fehér Házzal működött együtt a nyomozás hatástalanítása érdekében. Eredetileg Nunes volt a Képviselőház vizsgálatát vezető ember is, de az említett csalás miatt kénytelen volt, legalábbis formálisan, kimenteni magát. Valóságosan azonban továbbra is kezében tartotta a gyeplőt, így a bizottság mindeddig meglehetősen lagymatagon és „ellen-célzottan” kezelte saját vizsgálati munkáját.
A jegyzék arról szól, hogy az FBI 2016 októberében titkos lehallgatási engedélyt fogadtatott el Carter Page Trump-tanácsadó ellen, az annak jóváhagyására felállított, szintén titkos bírósággal, de a kérelemben felsoroltak közül kihagyta azt, hogy a nyomozásra a hírhedt „Trump-dosszié” miatt került sor, valamint hogy az utóbbi beszerzését a Demokrata Párt és Hillary Clinton kampánystábja pénzelte. Ennek a „mulasztásnak” az alapján a memorandum súlyos hatalmi visszaéléssel vádolja az FBI és az igazságügyminisztérium féltucat volt és jelenlegi vezetőjét, közöttük Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettest, aki jelenleg a Robert Mueller-féle oroszügyi vizsgálóügyész felettese (mert az oroszokkal szintén összejátszó és azt a kongresszus előtt többször is elhallgató Jeff Session igazságügyminiszter (Trump leghevesebb szenátor-csatlósa a kampányidőszakból) kénytelen volt eskü alatt tett hazugságai miatt kivonni magát a vizsgálat ellenőrzéséből.
A memorandum viszont azokat a még fontosabb részleteket hallgatja el, hogy Carter Page 2004-ben Moszkvában dolgozott, és már 2013-ban az FBI radarképernyőjére került, mert New Yorkban működő orosz kémek beszervezték. Akkor azért úszhatta meg a büntetést, mert valószínűleg hozzájárult három orosz kém leleplezéséhez, akik közül kettő idejében megszökött az országból, a harmadik viszont börtönbe került, de azóta hazaengedték Oroszországba.
A Trump jóváhagyásával titkosítlanított jegyzék azt is elhallgatja, hogy a bizarr dossziét eredetileg Trump republikánus ellenfelei rendelték meg, csak amikor az utóbbi megnyerte az előválasztásokat, többé nem volt rá szükségük – így került Clintonék kezébe.
Ami ma történt, az az oroszügyi vizsgálat elleni legdurvább lépés Trump és csatlósai részéről Jim Comey FBI-igazgató májusi kirúgása óta. Minden bizonnyal azért kényszerült rá a Trump-párt, mert a Mueller-féle vizsgálat egyre szorosabbra fonja a hurkot a Fehér Ház és a Trump-család körül, valamint az elnök egyre több volt közvetlen munkatársa egyezett bele abba, hogy együttműködjön a rendkívüli ügyésszel.
A Trump-párti média most úgy állítja be, hogy az FBI tele van Trump-gyűlölő baloldali ügynökökkel, akik mindent megtettek az elnök aláásására. A valóság ezzel szemben az, hogy az Iroda vezetői szinte mindig republikánusok voltak és ma is azok, sőt az ügynökállomány túlnyomó része konzervatív és jobboldali beállítottságú. Arról nem is beszélve, hogy az irodát régente valóban politikai rendőrségnek is nevezték – ám kizárólag a kemény jobboldal ügyeit szolgáló, szélsőségesen antikommunista szolgálatnak, amelyet az amerikai kormánytörténelem egyik, legsúlyosabban hatalmával visszaélő figurájának tartott Edgar Hoover vezetett a jelenlegi formájában történő alapítástól kezdve 32 évig, egészen néhány nappal a Watergate-ügy kirobbanása előtt bekövetkezett haláláig. Mindazonáltal a Watergate-botrány óta (amikor szintén republikánus vezetők lemondatásával próbálta Richard Nixon megúszni az összeesküvés vádját) az FBI jelentős tekintélyre tett szert.
Az oroszügyi nyomozás sorsa ezzel a memorandummal teljesen nyílttá vált, mert a támadás legfontosabb célpontja Rod Rosenstein, akinek a távozásával megnyílna az út arra, hogy egy ideiglenes igazságügyminiszter-helyettes (Trump nevében) kirúgja Muellert, illetve leállítsa, vagy végzetesen korlátozza az egyre több bizonyítékot feltáró Trump-ellenes nyomozást.
MEGJEGYZÉSEK
Nyitóképünkön a dokumentum első néhány sora a titkosítatlanítás bélyegzőjével.
A cikkben említett memorandumot itt tettük közzé magyarul először: A nagy Trump-párti memorandum