Ennek a tanévnek is a végére értünk. Mondhatnánk azt is, szerencsésen, hiszen olyan országos traumákat nem kellett átélnünk, mint egy évvel korábban. De ez még nem jelenti, hogy végleg eltűntek az életünkből a meglepő, botrányos vagy éppen aggodalmat keltő iskolai események, mindamellett, hogy számos sikerről, jelentős tanulói (és iskolai) eredményről is olvashattunk nap mint nap. Ahogy az előbbi, úgy az utóbbi megítélése is helytől, időtől, személyes attitűdöktől függ. Ha netán valakit, legyen az diák vagy újabban egyre inkább tanár, valamilyen atrocitás ér, az esetleg felkavarja, de legalább méltatlankodásra, fejcsóválásra készteti a kárvallott mellett a környezetét is. A tágabb közösséget már kevésbé. Ugyanígy a kisebb-nagyobb sikerek megítélése is attól függ, ki milyen dimenziót próbál adni neki.
Így például az, hogy immár tanárokat érik közvetlen erőszakos cselekmények, még a pedagógus-társadalom számottevő hányadát sem tudta igazán felrázni.
Emlékeztetőül: egy hónap leforgása alatt öt tanárt ért atrocitás. Három tanárra a diákja támadt rá, és okozott neki súlyos sérüléseket, miközben az iskolai feladatait látta el. Palánkán órát tartott (volna) a nyugdíj előtt álló tanár, a belgrádi Harmadik Gimnázium tanára egy iskolai sportrendezvényen próbált meg lecsendesíteni két egymásnak akaszkodó diákot, de egyiküktől maga kapott súlyos sérüléseket, az egyik iskola zenetanárnőjére pedig egy hatodikos diák támadt rá, mert a tanárnő nem engedte neki, hogy elektromos cigarettát szívjon az órán.
Legutóbb egy anyuka agyabugyálta el gyermeke tanárnőjét, mert kettest zárt le neki, szerinte viszont hármast érdemelt volna, a másik, osztálykirándulásról épp hazaérkező tanítónőt pedig anyuka és apuka együtt szidalmazta, leköpték és megverték. Ráadásul több szülő és diák szeme láttára.
Bár a pedagógus-szakszervezetek úgy tettek, mintha a példátlan incidensek okán mozgósítani próbálnák a tagságot, nem jártak túl nagy sikerrel. A kormánnyal viszont állítólag megegyeztek abban, hogy a Büntető Törvénykönyv módosítása révén a jövőben a pedagógusok is ugyanolyan védelmet kapjanak a támadókkal szemben, mint az ügyvédek.
A törvénykezés hosszadalmas folyamat, és ha az előkészítés után nagysokára a parlament elé kerül is a javaslat, azzal is számolni kell, hogy szép számban ülnek ott honatyák, akik a mások elleni erőszakot nagyon sajátos módon értelmezik. Így szinte biztos, hogy a jövő tanévben még nem fenyegeti börtön azokat, akik a pedagógusok testi épségére törnek. Pedig már évekkel korábban kellett volna.
Jöhet az önfeledt nyaralás?
Így aztán a fáradt és megviselt pedagógusok készülhetnek arra, hogy legalább a szünidőt pihenéssel, nyugalomban töltsék. Gondolom, csak elenyésző hányaduk megy egzotikus és bizonyos körök számára nálunk is népszerű „all inclusive” nyaralásra. A fiatalabb tanárok jelenlegi, a hazai átlagnál alacsonyabb béréből esetleg csak egy olcsóbb, amolyan „paradicsomturistáknak” való nyaralásra futja, ha futja.
Persze, csak ha letudták a nyár eleji teendőket. A vizsga előtt teljesíteni kellett a záróvizsgán ügyeleteskedőknek előírt online képzést, és hibátlanul kitölteni a kötelező tesztet. Ez utóbbihoz kaptak némi könnyítést, ugyanis, ha elsőre nem sikerült, próbálkozhattak újból, és egyszer csak meglett minden pontos válasz. Ha minden igaz, amikor ez a jegyzet megjelenik, még épp folyik a sebtében „csúsztatott” általános iskolai záróvizsga utolsó vizsganapja. (A minisztériumi naptárkészítők, mily meglepő, megfeledkeztek arról, hogy Szerbiában más vallásúak is élnek, így a muzulmánok legnagyobb ünnepe idén épp egybeesett volna a vizsgák kezdetével).
Oktatási rendszerünk irányítói természetesen gondoltak arra, hogy a forró nyári napokon is legyen mód szakmába (vagy húsba?) vágó kérdésekkel foglalkozni, közzétették ugyanis a tavaly májusi tragikus események után felállított szakértői csoport egyéves munkája során elkészült dokumentumokat.
Célunk a minőségi oktató-nevelő munka
A Hogyan nyújtsunk minőségi oktatást és nevelést gyermekeinknek? című anyag alapötlete, hogy ajánlásokat adjon a teljes oktatási rendszer minőségének javítása és működésének biztosítása érdekében.
Tekintettel arra, hogy a dokumentumok megismeréséhez idő, odafigyelés és értelmezés szükséges, és hogy a nyári időszak nem igazán kedvez nagyobb lélegzetű anyagok kellően figyelmes elolvasásához, továbbá, hogy a célközönség érdeklődése és motiváltsága eltérő, türelme pedig véges, a munkacsoport „fogyasztóbarát” megoldással rukkolt elő. A közel egyéves csapatmunka eredményeként három, eltérő terjedelmű dokumentum született. Az első háromoldalas anyag 30 kulcspontba foglalja mindazt, ami az oktatás jelenlegi állapotának javításához szükséges. A következő, 15 oldalas szöveg összefoglalja az oktatás jelenlegi helyzetének javítására vonatkozó javaslatokat, míg a dokumentum 94 oldalból álló teljes változata problémaelemzést, részletes javaslatokat, további ajánlásokat, pontosításokat és hivatkozásokat tartalmaz.
Így az érintett pedagógusok fokozatosan, a koncentrikus körök elve szerint, lépésről lépésre haladva mélyrehatóan megismerhetik a tevékenység elképzelt jövőjét és vele együtt a saját státusuk rendezésére irányuló ajánlásokat. Ezektől érdemi változást egyelőre még nem kell várni, mert szinte mindegyik ajánlás életre keltéséhez jogszabályok, kulcsszerepet játszó szakmai anyagok, stratégiák, sztenderdek stb. módosítására, voltaképpen az oktatási (de más, pl. a költségvetési) rendszer újabb reformjára lenne szükség. Tekintettel arra, hogy évtizedek óta reformfolyamatok áradata zajlik az oktatásügyben, és igazából mindegyikkel éppen csak a kezdetekig jutottunk el, máris belefogtunk egy merőben újba, a jelenlegiekkel kapcsolatban is csak egy dolog biztos: ilyen és ehhez hasonló munkacsoportokban, olvasmányokban, idegőrlő képzésekben, tervek készítésében a jövőben sem lesz hiány. Néhány tucatnyi ember jól fog járni, több ezernek rengeteg feladat jut, de minden pénzt megér(ne), ha végre sikerül(ne) érdemben javítani az oktatási rendszer minőségén, és biztosítani a zavartalan működését, valamint minőségi oktatást és nevelést nyújtani a gyermekeinknek, nem utolsósorban pedig megbecsült, vonzó, emberséges munkát kínálni a pedagógusoknak.
Beretka Ferenc
