Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni a határait, polgárai biztonságát és kulturális identitását is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szerb kormányülés után, az Ana Brnabić szerb kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában.
Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál.
Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. „A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban, különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, egész Európát is védi – mondta.
Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, „nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül” – jelentette ki a kormányfő.
Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni.
A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van. „Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk” – fejtette ki.
A miniszterelnök megjegyezte: tavaly – rekordot döntve – körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások – elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában – már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.
„A szerb-magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz” – fogalmazott.
Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek megnyitásának tervéről, a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket.
Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.
A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte „mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”.
Jelezte, a mostani már a negyedik együttes kormányülés volt, és a két ország közelít ahhoz, hogy „barátságból egy stratégiai szövetség jöjjön létre”. Szerinte a két nemzet középtávú érdekeit is össze tudják majd egyeztetni.
Orbán Viktor nyilatkozata végén kitért arra, hogy Románia a következő években mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki évente és juttat ki az országból, az ezzel kapcsolatos tenderen pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. Így „pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából”. A gázösszeköttetés magyar része már készen van, a román pedig most épül – tette hozzá.
Így várhatóan 2021-2022-től „új helyzetben leszünk”, véget ér az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, mivel az import több mint felét képesek leszünk más – romániai – forrásból fedezni. Ez az egész régiónak új helyzetet jelent majd, Magyarország pedig egy új geostratégiai helyzetben találja magát – mondta.
