Baleset, tűz, összetört autók – minden, ami az úton az az alagútban is megtörténhet, de akkor a helyzet veszélyesebb, a reakció lehetőségek korlátozottak, a következmények pedig nagyobbak.
Tavaly 3370 alkalommal avatkoztak be a Szerbiai Utak közvállalat egységei az alagutakban történt különböző balesetek miatt. Tizennyolc tűzeset volt, és az alagútban 48 sofőr haladt az ellenkező irányba, szerencsére senki nem vesztette életét.
Igor Terzić, a Szerbiai Utak ügyvezető-helyettese azt mondta a Szerbiai Rádió és Televíziónak, hogy az alagútban utazó átlagos sofőr bizonyos fokú bizonytalanságot érez a korlátozott hely és látásviszonyok miatt.
– A sofőrök és az utasok reakciói nagyon eltérőek az alagutakban és másodlagos incidenseket is okozhatnak. Tegyük fel, hogy egy járművezető egy nyílt útszakaszon járműprobléma miatt megáll a leállósávban, nyugodtan, jól láthatóan félre tud állni. Az alagútban nincs erre lehetőség, nem tud úgy megállni, hogy ne okozzon problémát a csökkentett látási viszony, könnyen nekiütközhet másik jármű– mondta Terzić. Az is probléma, hogy gyakran a pánikban kevesen tudják használni a tűzoltókészüléket, riasztórendszert, ami az alagútban található. Terzić elmondása szerint azonban minden alagútban megfelelő a felszerelés.
–Az autópályán minden alagút hosszától, azaz az út állapotától, a forgalom intenzitásától függően megfelelő felszereléssel, kijelölt evakuációs útvonalakkal rendelkezik. A hosszú alagutakban úgynevezett csövek vannak a járművek evakuálására, átjárók a segélyautók számára 250 méterenként. A gyalogosok tehát, ha tűz van az egyik alagútban, ide tudnak elhúzódni, biztonságos helyet keresni, amíg várják a segítséget– magyarázta Terzić.