Mennyit keres ma egy átlagos szerbiai munkavállaló, ha nem pénzben, hanem élelmiszerben, ruházatban, cipőben mérjük a bevételt? Sarita Bradaš, a Demokrácia Központja Alapítvány kutatója és Mario Reljanović, az Összehasonlító Jogi Intézet tudományos munkatársa a Peščanik számára írt szerzői szövegükben ezt a kérdést járták körül.

– A teljes hanyatlás felé vezető úton elértük azt pontot, amikor a szerbiai átlagkereset meghaladta a 100 ezer dinárt. Lehet, ezzel dicsekednek az állam vezetői, de mennyit keres egy munkavállaló – nem dinárban vagy euróban, hanem élelmiszerben, ruhában, cipőben, megengedheti-e magának azt, amit régen úgy ismertünk, mint méltó életet – tette fel a kérdést a kutatópáros.

A statisztikák szerint a májusi minimálbér meghaladta a százezer dinárt. Ez minden bejelentett munkavállaló bére alapján került kiszámításra, azonban legalább 300-400 ezer illegálisan foglalkoztatott személy is dolgozik az országban. Az is kérdéses, hogy valójában mennyien kapnak minimálbért, vagy akár annál kisebb jövedelmet. Az adatokat az is torzítja, hogy sokan névlegesen magasabb fizetést kapnak, majd annak egy részét készpénzben visszaadják a munkáltatónak. De olyanok is vannak, akik papíron minimálbért keresnek, majd a munkáltatójuk egy további összeget készpénzben nyújt át számukra minden hónap végén.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a munkaviszonyon kívüli munkavállalók átlagos „keresete” mindössze nettó 59 873 dinár, ami csaknem fele a hivatalos átlagkeresetnek.

Ha rendelkeznénk az imént felsorolt, hiányzó információkkal, valószínűleg más lenne a kép a rendkívül alacsony jövedelműekről. Főleg, ha tudjuk, hogy a munkaadók régi taktikája az, hogy nem minimálbért adnak a dolgozóknak, hanem annál 1-2 dinárral többet, és íme, már rögtön nem a minimálbéresek kategóriájába sorolják ezzel az adott munkavállalót. A medián kereset májusban 77 571 dinárt tett ki, azaz, a dolgozók 50 százaléka ennyit vagy ennél kevesebbet keresett. A szerbiaiak többsége a mediánhoz közeli bért kap, nem pedig a híres százezer dináros átlag körüli fizetést.

A kutatás az alábbi, számszerűsített, és a valós helyzetet szemléltető számadatokat eredményezte:

– 18 település/város alkalmazottai az országos átlagnál magasabb keresetet kapnak, ebből 10 belgrádi önkormányzat.

– Az országos átlagnál alacsonyabb keresetet 149 településen/városban kapnak a munkavállalók.

– Szerbiában 49 településen/városban a mediánbérnél is alacsonyabb a helyi átlagbér.

– A Vranjska Banja, Bojnik, Preševo és Crna Trava területén élő alkalmazottak átlagkeresete 2,8-szor alacsonyabb, mint a Belgrád Stari Grad területén dolgozó alkalmazottak átlagkeresete.

A számítás tehát nem olyan egyszerű, mint ahogy a kormány bemutatja.