Nem mindegy egy tanuló társadalmi-gazdasági háttere, legalábbis bizonyos matematikai feladatok megoldása során. Holland kutatók több mint ötmillió alsó és felső tagozatos tanuló eredményeinek elemzése után jutottak erre a következtetésre, idézi a HVG.
A társadalmi-gazdasági helyzet az élet számos területére hatással van. Az ilyen szempontból előnyösebb környezetből érkező gyerekek általában jobban teljesítenek az iskolában, és összességében is jobb tanulmányi teljesítményt mutatnak. A szakembeek ezt azzal magyarázzák, hogy az ilyen családokból származó gyerekek jobb oktatáshoz, támogatóbb környezethez, stabil lakhatáshoz és jobb egészségügyi ellátáshoz jutnak, ezek a tényezők pedig hozzájárulnak a kognitív fejlődéshez és a tanulmányi sikerhez. Ezzel szemben az alacsony társadalmi-gazdasági státusú családokból származó gyerekek gyakran korlátozottan férnek hozzá az oktatáshoz, több stresszt élnek meg a mindennapi kihívások miatt, és kevesebb lehetőségük van a tanulásra.
De nem csupán az általános értelemben vett tanulás esetében van ez így, hanem az egyik „mumus tárgynál”, a mateknál is. A közép- és felsőoktatásba való felvételik során fontos szerepet játszanak a szabványos matematikai tesztek, így a matematikatudás kulcsfontosságú lehet a gyerekek jövőjének alakításában. Általános megfigyelés, hogy az ilyen tesztekben is jobban teljesítenek a magasabb társadalmi-gazdasági hátterű családok gyermekei, mint a szegényebb családokból származók.
A holland Maastricht University szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogy csökkenthető-e ez a különbség, ha a matematikai tesztekben olyan feladatok lennének, amelyek közelebb állnak az alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek mindennapi kihívásaihoz. Kutatásukhoz olyan 2007-es és 2011-es adatokat használtak, amelyek 58 országból származtak, és több mint ötmillió 4. és 8. osztályos tanulóra vonatkoztak. A tanulmány szerzői olyan matematikai feladatokra fókuszáltak, amelyek pénzzel, étellel vagy társadalmi interakciókkal voltak kapcsolatban. Kiderült, hogy a jobb körülmények között élő diákok jobban teljesítettek az ilyen feladatokban. Számszerűsítve: legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú családok gyermekei 16 százalékkal rosszabbul teljesítettek a 8. osztályban és 18 százalékkal rosszabbul a 4. osztályban, mint a leggazdagabb családok gyermekei. A teljesítménykülönbség a leghangsúlyosabb (22 százalék) az étkezéssel kapcsolatos feladatoknál volt, és a legkevésbé (12 százalék) a társadalmi interakciókkal kapcsolatos feladatoknál volt érezhető.
Mi lehet a megoldás? Ne legyenek ilyen feladatok a tesztekben? A kutatók nem javasolják, hogy hagyják ki a tesztekből a pénzzel, élelmezéssel és társadalmi interakciókkal kapcsolatos feladatokat, hiszen ez kivitelezhetetlen lenne, sőt értelmetlen is olyan esetekben, amikor például a teszt célja éppen a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására való képesség felmérése. Más utat kell választani, olyan egyéb beavatkozásokat kell tervezni, amelyek csökkenthetik vagy megszüntethetik ezt a fajta torzítást – írják a kutatók a Science of Learning folyóiratban.
A kutatásnak azért voltak korlátai is. A szerzők is kiemelték, hogy a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státusú tanulóknál gyakran hiányoztak szüleik iskolai végzettségére vonatkozó adatok. Ezért az otthon közölt könyvek számát használták a társadalmi-gazdasági státus mutatójaként, ami némileg befolyásolhatta a besorolást.
