Három és fél hónapos politikai válság után megalakult az új francia kormány. Az Elysee Palota több mint 30 miniszter és államtitkár nevét közölte péntek este. Ezek a személyek az összes kulcspozíciót betöltik, de csak Sebastien Lecornu tartja meg eddigi, védelmi miniszteri posztját. Jean-Noel Barrot külügyminiszter, Bruno Retailleau belügyminiszter lesz, Antoine Armand pedig a gazdaságért és a pénzügyekért felel. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy az új kormány megalakítása valóban véget vet-e a politikai válságnak. A francia parlamenti választás otthon és külföldön is nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Ebben olyan témákról is szó volt, mint a francia politikai polarizáció, a választási eredmény okai – és persze Macron jövője. – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Budapestig és New Yorktól Sanghajig.
A párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilap ezt írja:
„Macronnak többsége volt a parlamentben, relatív többsége, de mégis többsége. Az előrehozott parlamenti választásokkal újra egyesíteni akarta a centrumot, megosztani a baloldalt és elszigetelni a Rassemblement Nationalt [Nemzeti Tömörülés], de minden számítása tévesnek bizonyult. A polarizáció gyökeresen új politikai tájképet alkotott. A Rassemblement National programja több szempontból is aggasztó. A másik oldalon viszont ott van az antiszemitizmus, az iszlamizmus, az osztálygyűlölet és az adóhisztéria. Az Új Népfront tönkretenné az országot.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó napilap ezt üzeni:
„Ha valaha is kaszinóba megy Emmanuel Macronnal, ne utánozza őt! A francia elnök szerencsejátékot játszott azzal, hogy rövid időn belül írta ki a nemzetgyűlési választást. Pártja azonban csak a gyenge harmadik helyen végzett a szavazás első fordulójában. Ez kínos eredmény Macron számára”
A pozsonyi Pravda című független napilap megjegyzi:
„Macron a Rassemblement National és a La France Insoumise [Engedetlen Franciaország] párt ellen keltett félelmet. De legnagyobb ellensége a saját antiszociális és neoliberális politikája, valamint a törvények kíméletlen betartatása. Például a nyugdíjkorhatár emelése és a vidék problémáinak tagadása.”
„Nyugta a franciáktól a kormány gyenge teljesítményéért”
A sanghaji Jiefang Ribao című, a Kínai Kommunista Párthoz közel álló napilap, ezt írja:
„A választás eredménye a Macron elnök vezetése alatti kormány gyenge teljesítményének elismerése. Macronnak már két évvel ezelőtt sem sikerült megszereznie a lakosság támogatását a választásokon.”
A Gazet van Antwerpen című tabloíd napilap a szavazók részvételével foglalkozik:
„A francia állampolgárok több mint 65 százaléka adta le voksát. A Rassemblement National hívei abszolút többséget akartak szerezni a pártnak, hogy végre kormányozhasson. Az ellenfelek ezt mindenáron meg akarták akadályozni. Az eredmény azt mutatja, hogy egyik csoportnak sem sikerült minden.”
Illiberalizmus miatti aggodalom
A párizsi Libéraiton című közép-baloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított napilap a következő esetleges megismételt választással kapcsolatban ezt írja:
„Fennáll a veszély, hogy egy példátlan időszakba lépünk, amikor a hatalmon lévők már nem a liberális demokrácia hívei. A Rassemblement National nem a szabadságjogok eltörlését célzó programmal indul, de hatalomgyakorlása elkerülhetetlenül ehhez fog vezetni. Nem szabad tévednünk az ellenséggel kapcsolatban sem: nem a fasizmus jön, hanem annak egyik leszármazottja – az egyik 21. századi avatárja, az illiberalizmus lappang.”
Együttélés – és akkor mi van?
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap úgynevezett együttélésre számít:
„Franciaországnak akkor lesz kormányfője, ha ő egészen más táborból érkezik, mint az elnök. Az Ötödik Köztársaság már háromszor került ilyen helyzetbe. De mind a miniszterelnök, mind az elnök olyan pártokhoz tartozott, amelyek akkor közös értékeket vallottak, mint a demokrácia és a jogállamiság.”
A baloldali pártok bírálják az új kormányt
A jólismert szociáldemokraták nélküli kabinetlista a „demokrácia tagadása” – mondta Manuel Bompard, a Baloldali Párt koordinátora, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A kijelölt francia jobbközép kormányt pénteken erős bírálatok érték a baloldali pártoktól. A jólismert szociáldemokraták nélküli kabinetlista »a demokrácia tagadása«” – mondta Manuel Bompard, a baloldali párt koordinátora. François Hollande volt szocialista elnök azt kérdezte, miért kell egy előrehozott választás, ha figyelmen kívül hagyták a választók akaratát, és egy még jobboldalibb kormányt választottak. Az új belügyminiszter Bruno Retailleau konzervatív szenátor lesz, akit keményvonalasnak tartanak a migrációs politika terén.”
Megalakult az új francia kormány
Nehéz dolga lesz Michel Barnier-nek, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól [LR azaz Les Républicains] érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét. A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezik. Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
