„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, „az osztályharc élesedik” és „az élet nem (egy) habostorta” – ezt mondta Virág elvtárs a Tanú című filmben, amikor egy este Pelikán József dunai gátőrért eljött a „nagy fekete autó”, és elvitte egy titokzatos helyre. Saját bevallása szerint hasonlóan filmszerű jelenet szereplője lett akaratán kívül a čačaki gazdatüntetés egyik szervezője, Slobodan Vidojević is, akit múlt kedden a szerbiai Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) munkatársai erőszakkal egy fekete furgonba tuszkoltak, majd a helyi BIA-irodában kétórás informatív beszélgetésen vett részt.
Ugyanezen a napon Szabadkán is több földművest beidézett beszélgetésre a BIA, közülük Damir Perčićet állítólag azért hallgatták ki, mert szerinte egyes rendszerhű lapok horvát kémnek nyilvánították őt, a szabadkai Szabadság és Igazságosság Pártja szerint pedig olyan is volt Szabadkán, hogy néhány magyar gazdát azzal sértegettek a BIA-sok, hogy nem beszélnek folyékonyan szerbül, és akcentusuk van. A gazdák végül egy állítólagos telefonos ígéret hatására felfüggesztették az utcai tüntetéseket.
A BIA honlapján olvasható meghatározás szerint az ő feladatuk a következő: a Szerb Köztársaság biztonságának a megóvása és az alkotmányos államberendezés megdöntésére irányuló tevékenységek megakadályozása, biztonsági-hírszerzési adatok és ismeretek felkutatása, gyűjtése, feldolgozása és értékelése, az illetékes állami szervek tájékoztatása a megszerzett adatokról, valamit a BIA-ra vonatkozó törvény által meghatározott egyéb feladatok ellátása.
A meggyőzésnek a gazdák felett gyakorolt módszere nem tartozik a BIA feladatai közé, ahogy az sem, hogy listázza azokat, akik szerintük nem léphetik át a szerb határt, hogy környezetvédelmi aktivistákat állítson elő vagy földműveseket zaklasson. A történelmi tapasztalat azt mutatja, minél „aktívabb” egy ország hírszerzése, annál nagyobb ott a diktatúra.
Most a földműveseket kellett meggyőzniük, hogy tegyenek le a tiltakozásról. Holnap talán a tanárokat fogják. Vajon kik lesznek a következők?
