A világsajtó sokat foglalkozott a moldovai elnökválasztással és az EU-csatlakozásra vonatkozó népszavazással. Az elnökválasztáson Maia Sandu a szavazatok 42,45 százalékkal győzött, Alexandru Stoianoglu, az oroszbarát Szocialista Párt képviselője pedig másodikként 25,98 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva második fordulóra kerül sor kettejük részvételével. Az uniós csatlakozás kérdését eldöntő népszavazáson csupán 50,4 százaléka voksolt igennel, ami jelentős kiábrándulást okozott az Európa-barát körökben. – Átlapoztuk a világsajtót Göteborgtól Párizsig és Londontól Kisinyovig.
A moldovai választások eredménye nem sok jóra utal. Maia Sandu elnök Oroszországot vádolta az ellene folytatott hatalmas propaganda miatt. A zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap ezt írja:
„A rendőrség, a média, valamint a moldovai és nyugati titkosszolgálatok az elmúlt hónapokban felfedték, milyen szemérmetlenül és agresszívan működnek együtt Európa-ellenes és orosz erők az országban. De a népszavazás nem csak Moszkva fojtogató igyekezete miatt hozott ilyen szoros eredményt, hanem az elnöknő és apparátusa is részben felelős érte. A reformok hiánya az igazságügyi szektorban, a jogállamiság gyengesége és a politikai viták arról, hogy a kormány jó munkát végez-e, hozzájárult a Sanduval és nyugati irányzattal szembeni szkepticizmushoz. Őt végül a külföldön élő moldovaiak mentették meg, akik már régóta Nyugaton élnek és dolgoznak, és tudják, milyen előnyöket kínál az EU. Ők végül megmenthetik a tanult fiatalokat is, akik nyugatra akarnak menni.”
A moszkvai Kommerszant című állami lap ezt írja:
„Az európai integrációról szóló népszavazás váratlanul fulladt teljes kudarcba a hatóságok számára, mert a Maia Sandu újraválasztását célzó legfontosabb projekt éppen őellene fordult. Moldova egy európai szétesést él át.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő bal-liberális napilap viszont ezt pont fordítva látja:
„Sandu azt nyilatkozta, hogy akár 300 000 szavazót, azaz körülbelül minden negyediket vesztegettek meg oroszbarát színészek. Az a tény, hogy az EU-csatlakozási népszavazás a hatalmas beavatkozás ellenére sikeres volt, fájdalmas vereség Oroszország számára.”
Putyin tovább fogja destabilizálni Moldovát, írja a londoni The Times című konzervatív napilap a népszavazásról:
„Az a tény, hogy ilyen szoros lett a népszavazás eredménye, sokkoló volt Maia Sandu köztársasági elnök számára, aki kis országát a nyugati demokráciák közé szeretné beépíteni és kivezetni a szegénységből. Sandu ugyan üdvözölte az eredményt, de egyúttal rámutatott arra is, hogy az a Kreml vesztegetése, megfélemlítése és félretájékoztatása ellenére történt. Vlagyimir Putyin nem fogja egyszerűen elfogadni az eredményt. A népszavazás, bár nagyjából csak szimbolikus értékű, még nem az EU csatlakozás garanciája. Az orosz elnöknek újabb lehetősége nyílik Moldova destabilizálására, mivel Sandunak nem sikerült abszolút többséget szereznie az elnökválasztás első fordulójában, amire a népszavazással egyidőben került sor. Putyin most abban reménykedik, hogy Sandu november 3-án veszít politikai ellenfelével, Alexandru Stoianoglóval szemben.”
A Göteborgs-Posten című liberális napilap Moldovát potenciális konfliktusterületnek tekinti:
„Úgy tűnik, a moldovai népszavazás igennel válaszolt az EU-tagság kérdésére – igaz, a lehető legkisebb szavazattöbbséggel. Maia Sandu nyugatbarát elnöknő szerint Moszkva bűnöző csoportokat használt fel számos állampolgár megvesztegetésére, hogy az uniós irányvonal ellen szavazzanak. A Moldovai Köztársaság nemcsak nagyon szegény, hanem nagyon korrupt is. Számos kisebbség is él ott, akiket Oroszország aktívan támogat a kormány meggyengítése érdekében. Összességében ez egy tökéletes táptalaj az orosz destabilizációs kísérletekhez. Nem Moldova az egyetlen ország a régióban, amely iránt Moszkva érdeklődik. A Balkán-félsziget közepén fekvő Szerbia szintén azon országok közé tartozik, amelyekbe a Kreml igyekszik beszivárogni és a maga javára befolyásolni. Bárki, aki ránéz a térképre, látni fogja, hogy az EU- és NATO-tagállam Románia pontosan Moldova és Szerbia között fekszik, és ez potenciálisan a jövő konfliktusos régiójává válhat, ha Oroszország előretör és térdre kényszeríti Ukrajnát a jelenlegi háborúban.”
Az EU segítsége nem volt eléggé látható, írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap a szavazásokról:
„Az Európa-párti tábor számára az eredmény hideg zuhany. Az eredmények miatt láthatóan csalódott elnök »bűnöző csoportokat és Moldova nemzeti érdekeivel ellenséges külföldi erőket« vádol azzal, hogy »több millió euróval, hazugsággal és propagandával« támadják az országot. Valamennyi külföldi megfigyelő a dezinformációs és destabilizációs tevékenységek erőteljes felerősödését észlelte határozottan a választási kampány során. Az EU nem hibáztatható azért, mert figyelmen kívül hagyta a moldovai kockázatot. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta Brüsszel és több EU-tagállam – köztük Franciaország is – igyekezett segíteni Maia Sandu kormányának az energiasokk és az ukrán menekültáradat által kiváltott súlyos gazdasági válság kezelésében. Az európai segélyek folyósítása azonban túl lassan történt, és nem volt sem látható, sem elég hatékony ahhoz, hogy ellensúlyozza az orosz műveletek léptékét. Ez egy olyan lecke, amelyet érdemes megjegyezni, mivel Európa e szürke területein a harc egyre keserűbbé válik. Moszkva nem hagyja magát.”
Az oslói Verdens Gang című független napilap is a moldovai EU-népszavazással foglalkozik:
„Mindössze 13 000 voks döntött az EU-orientáció alkotmányba rögzítéséről szóló szavazáson. Emellett Maia Sandu liberális és EU-párti elnök kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztáson, bár a november 3-i második fordulóban Alexandru Stoianoglo oroszbarát jelölttel találkozik. Miért fontos ez? Moldova Európa egyik legszegényebb és legkorruptabb országa. Oroszország de facto ellenőrzi a Moldovától elszakadt Transznyisztriát és arra törekszik, hogy az ország többi részét is befolyásolja. Putyin meg akarja akadályozni, hogy Moldova nyugat felé forduljon és Sandu és az EBESZ választási megfigyelői szerint egyértelműen kívülről próbálták befolyásolni a választási eredményeket. Az alkotmánymódosításról szóló szavazás szoros győzelme mindazonáltal azoknak a liberális erőknek a győzelme, amelyek szembeszállnak az orosz befolyással, és Moldovát modern európai országgá akarják tenni.”
A koppenhágai Politiken című liberális lap ezzel szemben a következőképpen érvel:
„Természetesen a legkényelmesebb az orosz beavatkozást okolni azért, hogy Moldovában csak egy ostyavékony többség szavazott Sandu kormányának ambíciózus uniós céljaira. De ez nem egészen ilyen egyszerű. Minden bizonnyal a Putyin-rezsim szándékosan terjesztett dezinformációt és vásárolt szavazatokat, és Oroszország minden trükköt bevet az európai befolyásért folytatott harcban. De az elszegényedett Moldovai Köztársaság lakossága is látta, mi történt, amikor Ukrajna a nyugati irányultság mellett emelt szót. Ma véres háború dúl ott, és az EU csak korlátozott katonai segítséget nyújt az orosz hadigépezet ellen. Az igaz, hogy Oroszország defenzívába kényszerítette az EU-t a befolyásért folytatott harcban, de az EU nem tudott hatékony ellenintézkedéseket találni ebben a vitában.”
A kisinyovi Jurnal című, román nyelven megjelenő moldovai online napilap előre tekint:
„Bonyolult napok és hetek várnak ránk. November 3-án lesz az elnökválasztás második fordulója a következő négy évre, Maia Sandu és Alexandru Stoianoglo verseng majd egymás ellen, de Renato Usatîi első fordulóban nyert szavazatai döntőek lehetnek. Egyre nagyobb az aggodalom, hogy Sandu képes lesz-e kellő többséget szerezni. Ezért most különösen fontos, hogy más Európa-párti erőket is bevonjanak a választási kampányba. Az Európa-párti szavazóknak világossá kell tenni, hogy Sandu kudarca a második fordulóban valós veszélyt jelent az európai projektre nézve. Éppen ezért most nem a megfelelő alkalom a személyekről beszélni. Ne csak Maia Sandura szavazzunk, hanem az Európa-párti opcióra.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
