Felére csökkenhet a bankok száma Szerbiában, mondják a pénzügyi szakértők. Vladimir Vasić közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy a bankvilág konszolidációja során egyik bank átveszi a másikat, ez a folyamat pedig kizárólag a részvényeseknek és tulajdonosoknak a megítélésén alapszik – írja a Blic.
A bankok száma nem jelenti azt, hogy tökéletesek a szolgáltatásaik, és hogy stabil a pénzügyi piac. „Egykor 48 bank volt Szerbiában, mostanra nagyjából 19 bankunk van. Egyfelől logikus, hogy ha több bank van, akkor nagyobb a választási lehetőségünk, mivel nagyobb a verseny. Másrészt fontos szempont a bankok tőkéje, ereje, biztonságossága. Minél biztonságosabbak a bankok, annál biztonságosabb a gazdaság” – mondja Vasić.
Bár a bankok számának csökkenésével a verseny is csökken, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) szabályozóként ügyel arra, hogy legyen néhány alternatíva. „Az emberek nem tudják megérteni, hogy a pénz áru, és kereskedni kell vele ott, ahol nekünk az a legkényelmesebb” – tette hozzá.
„Az NBS-ről szóló ideiglenes határozat december 31-ig érvényes. Ennek értelmében mindannyian 4,08 százalékos kamatot fizetünk a lakáshitelekre. Ezért folyamatban van egy új, a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők védelméről szóló törvénykiegészítés, aminek a december 31. utáni időszakot kellene meghatároznia” – magyarázza Vasić.
Jelenleg a 3,28 százalékos Euribor a lakáshiteleket érintő irányadó kamat. Az előző évben mínusz -0,55% volt az Euribor, majd közel 4%-ra ugrott.
„150 000 lakáshitellel rendelkező szerbiai polgár havi törlesztőrészletének az Euribor a kulcseleme. A jelenlegi 3,28%-os értéknél banki marzsot adnak hozzá, ami 1 és 3 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy a teljes kamatláb banktól függően 4,28% és 6,28% között mozoghat. Ha a 6,28%-os felső határt vesszük, a kamatok jelentősen megugranának az NBS beavatkozása nélkül” – mondja a szakember.
„Az NBS bejelentette, hogy az 5 százalékos kamatlábat rögzítő törvény január 1-jén lép hatályba. Noha ez a jelenlegi 4,08%-os kamatláb növekedését jelenti, ez még mindig alacsonyabb, mint az e biztosítékok nélkül lehetséges 6,28%-os kamatláb. Például egy 50-70 ezer eurós lakáshitel esetében egy 1 százalékos emelés 5000 dinárral növelheti a havi törlesztőrészletet. Ez a növekedés nem elhanyagolható a havi állami költségvetés szempontjából sem” – mutat rá Vasić.
