Szerbia a 31. helyen áll a világon az emigráció szintje alapján, és a jelenlegi becslések szerint évente 15.000 és 60.000 fő között hagyja el az országot. A legnépszerűbb úti célok Németország és Ausztria, és a szerb vendégmunkások átlagosan több mint 12 évig maradnak külföldön, derül ki a legfrissebb adatokból.
Az Eurostat adatai szerint 2018 végén az EU valamely országában tartózkodási engedéllyel rendelkező szerb állampolgárok száma 491.199 volt – ami 1,6 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel korábban.
Csak 2018-ban 52.049 szerb állampolgár kapott először tartózkodási engedélyt az EU területén, ami közel 12.000-rel több, mint 2017-ben.
Hova vándorolnak leginkább?
A szerb állampolgárok, akik külföldön dolgoznak, leggyakrabban Ausztriába (22,5 százalék) és Németországba (17,9 százalék) mennek, bár az arányuk csökkenést mutat.
A Fejlesztési és Innovációs Intézet munkaerő-mobilitási elemzése szerint az első generációs emigránsok többsége Nyugat-Európába költözött, és közülük közel 46 százalék Németországot választotta.
Egy évtizeddel később jelentős csökkenés volt tapasztalható a Németországba irányuló migrációban, miközben megnőtt a Svájcba, majd később más európai országokba irányuló migráció aránya, ahol 2011-ben a szerb migránsok 18,8 százaléka dolgozott.
Mely régiókból indulnak külföldre?
Dél- és Kelet-Szerbiából érkező migránsok leginkább Olaszországba, Ausztriába és Észak-Macedóniába mennek, míg a Šumadijából és Nyugat-Szerbiából indulók többsége Svájcba és Bosznia-Hercegovinába.
A Vajdaságból érkezők Magyarországra és Horvátországba mennek, míg a belgrádiak leginkább az Egyesült Államokba és Kanadába igyekeznek.
Naponta mintegy 795 ezer dolgozó ingázik a lakóhelyén kívülre munkavégzés céljából, de közülük mindössze 2.858 fő vándorol külföldre.
Az „útvonalakat” tekintve a napi migránsok több mint fele ugyanazon község más településére ingázik, ahol él.Másrészt, a külföldre irányuló 2.858 napi migráns közül 59 százalék a Vajdaságból, 37 százalék pedig Šumadija és Nyugat-Szerbia régiójából származik – amit főként e régiók EU-határok közelsége magyaráz. Csak Dél- és Kelet-Szerbia napi migránsainak négy százaléka mutat érdeklődést Észak-Macedónia és Bulgária iránt.
Kik érkeznek Szerbiába?
2010 és 2023 között Szerbia 178.879 vízumot adott ki, ebből rekordot jelentő 29.442-t 2023-ban.
A Külügyminisztérium hivatalos adatai szerint a COVID-19 világjárvány következményeként a vízumok kiadásának száma 2022-től gyors növekedést mutatott.
A legtöbb vízumot kínai állampolgároknak (35 százalék), indiaiaknak (13 százalék) és egyiptomiaknak (6 százalék) adták ki, és évek óta növekedést mutat az e nemzetek állampolgárai számára kiadott vízumok száma – ami a munkamigráció jelzője lehet.
Érdekes adat, hogy tavaly összesen 81.710 külföldi tartózkodott Szerbiában, és közülük 56 százalék munkavállalás miatt.
„A kiadott vízumok száma csak a munkamigráció potenciális mutatója lehet, mivel számos külföldi, aki Szerbiában tartózkodik, nem köteles vízumot kérni, és a vízumokat más okokból is kiadhatják, nem csak foglalkoztatási célból” – olvasható a Fejlesztési és Innovációs Intézet által készített munkaerő-mobilitási elemzésben.
