A hétvégén Budapesten zajlott le az európai baloldali fórum, ahol politikusok és szakszervezeti képviselők vitatták meg Európa legégetőbb társadalmi és gazdasági kihívásait. Az esemény egyik kiemelkedő programja Kelet- és Közép-Európa iparának és munkásainak helyzetére fókuszált. A fő probléma, ahogy a jelenlevők megállapították, hogy a gazdasági versenyképességre összpontosító intézkedések komoly veszélyt okoznak az európai munkavállalói jogokra nézve.
Elsőként, Veronika Sušová-Salminen, cseh újságíró és kutató reflektált a problémára. Szerinte a V4 országok gazdasági versenyképessége nagymértékben függ a nyugat-európai piacokról és a külföldi befektetésektől, ami, bár rövid távon gazdasági növekedést és munkalehetőséget biztosít, hosszú távon korlátozza a helyi innovációt és ipari önállóságot. Így szerinte a régió gazdasági fejlődése és versenyképessége könnyen veszélybe kerülhet. Ezzel egyetértve Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a magyar oktatás és a munkavállalói jogok védelmének összefüggésében figyelmeztetett, hogy a 40 ezer elvándorolt magyar tanár és az oktatási rendszer egyenlőtlenségei már ma is drámai hatással vannak a jövő munkaerőpiacára. Továbbá, Totyik szerint, ha az oktatás nem alkalmazkodik a technológiai változásokhoz, akkor hamarosan Magyarország lakosságának akár 60 százaléka is munkanélkülivé válhat, miközben a versenyképesség hajszolása tovább fokozza majd a munkavállalói jogok leépítését.
Željko Veselinović, a szerbiai Sloga szakszervezet vezetője és szerb politikus pedig egy konkrét példán, a kínai Linglong gumiabroncs gyár helyzetén keresztül mutatta be, hogy a külföldi befektetések – különösen az uniós tagországokban is jelenlévő kínai érdekeltségek – milyen mértékben rontják a munkavállalók jogait. A vietnámi munkások, akik kényszermunkához hasonló körülmények között dolgoznak, nemcsak jogi védelem nélkül maradnak, de a helyi hatóságok is figyelmen kívül hagyják a jogsértéseket, így az EU bővítési politikájának és a globalizációnak súlyos következményei lesznek. A EU versenyképességének elősegítése érdekében végzett intézkedések nemcsak a helyi munkavállalókat sújtják, hanem hozzájárulnak a munkakörülmények romlásához és a tagországok közötti gazdasági egyenlőtlenségek fokozódásához is.
Remény a munkásoknak – szerepet kaphat egy új Munkáspárt a szerb politikában?
A beszélgetés során Veselinović világosan kifejtette, hogy a szerb munkavállalók jogai komoly veszélyben vannak, így egy új politikai erő létrehozására lenne szükség. Ennek megfelelően jelenleg egy új Munkáspárt megalapításán dolgozik, aminek célja, hogy Szerbia területén garantálják a tisztességes béreket és munkakörülményeket a dolgozóknak.
A beszélgetés után megkerestem, hogy további részleteket kérjek politikai hátteréről és új pártjáról:
Kezdjük talán az elején: mesélne a pályafutásáról és arról, hogy miként került a Sloga szakszervezet élére?
– Huszonöt évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni egy fémszerelő üzemben, először mint szakszervezeti tag, majd megválasztottak a szakszervezet egyik legfiatalabb elnökének. 2007-ben saját szakszervezeti szövetséget hoztunk létre, aminek kezdetben alig volt tagja, de mostanra 70 000–80 000 tagunk van különböző ágazatokban, például egészségügy, oktatás, rendőrség és közszolgáltatások terén. Emellett független képviselő vagyok a szerb parlamentben. Bár nem tartozom egyetlen politikai párthoz sem, a szakszervezetünk részt vett helyi választásokon, például Pancsován és Újvidéken. A jövőben szeretnék létrehozni egy Munkáspártot, mert jelenleg Szerbiában hiányzik egy valódi baloldali párt. Sajnos csak kis baloldali mozgalmak vannak, mint például a Solidarnost, de ezek nem politikai pártok, mivel egy párt létrehozása nem könnyű, 10 000 aláírás és mintegy 50 000 euró kell hozzá.
Milyen célkitűzésekkel indulna a megalapításra váró munkáspárt?
– Szerbia gazdasága súlyos problémákkal küzd. A bérek rendkívül alacsonyak, sokan 400-600 eurót keresnek, ami nem fedezi még az alapvető megélhetést sem, különösen a lakhatási és energia költségeket. A legfontosabb célunk a minimálbér emelése, az átlagbérek növelése és a munkavállalói jogok kiterjesztése. A külföldi tulajdonú vállalatok, különösen a kínaiak, sokszor megakadályozzák a szakszervezetek megalakítását. Azok, akik mégis próbálkoznak, gyakran az elbocsátást kockáztatják és hosszú évekig kell bíróságra járniuk jogorvoslatért. Ezen kell majd változtatnunk.
Mi a helyzet a Szerbia területén dolgozó bevándorló munkavállalókkal? Hogyan látják őket a szakszervezetükben?
– A bevándorló munkavállalók, különösen az ázsiai országokból érkezők, szörnyű munkakörülmények között dolgoznak. Sokan az üzemi területeken belül élnek, dolgoznak és étkeznek, mintha börtönben lennének. Rendkívül alacsony béreket kapnak és nincs semmiféle joguk. Ingyenes jogi tanácsadást nyújtunk számukra, mivel félnek a megtorlástól. Azt szeretnénk, ha a törvényeket úgy módosítanák, hogy a bevándorló munkavállalóknak is ugyanazokat a jogokat biztosítsák, mint a szerb állampolgároknak: jogot a szakszervezeti tagságra, a tisztességes bérre és az emberhez méltó munkakörülményekre.
Említette, hogy a szerb kormány aktívan akadályozza a szakszervezetek működését.
– A szerb kormány olyan szakszervezeteket támogat, amelyek már régóta léteznek és évről évre milliókat kapnak állami támogatásként. Azonban nem világos, hogy mire költik ezt a pénzt, mert a munkavállalók helyzete évről évre romlik. Ezzel szemben a külföldi cégek, mint a kínai vállalatok, titkos megállapodásokat kötnek a kormánnyal, amelyek megakadályozzák a szakszervezetek létrejöttét. Ezek a cégek gyakran késleltetik a bérek kifizetését, elkerülik az ellenőrzéseket és büntetéseket, a kormány pedig nem lép fel ellenük. Az egyetlen megoldás a politikai rendszer megújítása, ezért dolgozunk az új Munkáspárt létrehozásán.
Hogyan képzeli el ennek a pártnak a jövőjét? Országos vagy a helyi szintű szervezkedésben gondolkodnak?
– A célunk nemcsak helyi, hanem köztársasági szintű szervezkedés. Kezdetben olyan embereket nevezünk majd ki, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek: szakszervezeti vezetőket és szociálpolitikai szakértőket. Emellett olyan ismert közéleti személyek is hangot adtak eddig támogatásuknak, mint például korábbi sportolók vagy híres közéleti szereplők, akik fontosnak tartják a gyerekek jólétét, például ingyenes sportprogramok biztosítását a fiatalok számára. A közösségi médiában való népszerűségük remélhetőleg segíteni fogja az üzenetünk eljuttatását az emberekhez.
Kína gazdasági befolyása Szerbiában is egyre nagyobb. Hogyan látja a kínai befektetéseket és azok hatását a munkavállalói jogokra?
– A kínai gazdasági jelenlét Szerbiában egyre nagyobb, elég, ha csak a Linglong gumiabroncs gyár legújabb beruházására gondolunk. Itt sok vietnami munkavállaló dolgozik, akik borzalmas körülmények között élnek. Elveszik tőlük az útlevelet, nem adnak nekik megfelelő téli ruházatot és sokszor nem is kapnak rendes étkezést. Ezt rabszolgasághoz hasonló munkakörülménynek tartom. A szerb kormány nem lép fel az ilyen ügyekben és a munkavállalók gyakorlatilag tehetetlenek. A külföldi befektetések, mint a kínaiaké, Szerbia számára gazdasági előnyöket hoznak, de a munkavállalók jogait csak tovább rontják.
Hogyan befolyásolja az Európai Unió csatlakozási folyamata Szerbiát és a munkavállalók helyzetét?
– Az EU befolyása összetett kérdés. Bár egyesek az EU-csatlakozást gazdasági fejlődés lehetőségeként látják, ugyanakkor a politikai és gazdasági hatások súlyosak lehetnek. Az EU nem igazán foglalkozik a munkavállalói jogokkal, inkább gazdasági megállapodásokra koncentrál. A nagyhatalmak, mint Franciaország, Oroszország és Kína jelentős hatást gyakorolnak a szerb infrastruktúra-fejlesztésre, de ez nem segíti elő a munkavállalók jogainak védelmét. Ha nem reformáljuk meg a politikai és gazdasági rendszert, nem fogunk valódi változást látni a munkavállalói jogok terén az EU-hoz való csatlakozás után se.
Lesti Ágnes
