Az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása miatt indított nyomozással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott dokumentumok között található az az elemzés is, amit a CIP Közlekedési Intézet mérnökei készítettek.
A dokumentum „Az újvidéki vasútállomás déli homlokzatán lévő előtető terhelésének elemzése a projektum kidolgozása előtt, valamint a kivitelezési projektumban előirányozott munkálatok elvégzése után” nevet viseli.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az elemzést november negyedikén rendelték meg, az azon található bélyegző szerint három nappal később kapták meg, azaz egy héttel az előtető leomlását követően, írja a Forbes Serbia.
Az elemzés azt állapítja meg, hogy az elvégzett munkálatokat követően az előtető feszítőinek terhelése 0,8-1,2 százalékkal, vagyis elhanyagolható mértékben növekedett.
Az elemzést három építőmérnök írta alá, akik a CIP tervezői csoportjaként vannak feltüntetve. A bevezetőben az áll, hogy az elemzést „a CIP Közlekedési Intézet igazgatói kollégiumának 2024. november 4-ei szóbeli utasítására készítették el, a jelenlegi körülményekkel összefüggésben”.
A mérnökök idézték a projektdokumentáció egy részét, amely azt irányozza elő, hogy az előtető nyílásait edzett üveggel zárják be. Ezt eloxált alumínium hordozókra szerelték fel. Leírták az üveg típusát, és a mérnökök hozzátették, hogy a projektumban azt is előirányozták, hogy az előtetőről minden felső réteget el kell távolítani, egészen a betonlemezig, majd el kell végezni a hidroizolációt.
A másik dokumentumban, amit a mérnökök az elemzés elkészítéséhez használtak, az olvasható, hogy a szélvédő zónában lévő lemezborítást üvegre kell cserélni és a jelentősen megrongálódott mozaiklapocskákat is cserélni kell azonos vagy hasonló anyagra.
Az elemzés készítői számára fotódokumentáció és helyszíni jelentések is a rendelkezésre álltak.
A mérnökök azt is írták, hogy számukra elérhetőek voltak az előtetővel kapcsolatos, 1963-ból származó archív dokumentumok.
Már az elemzés első bekezdésében a mérnökök arra a megállapításra jutottak, hogy az elvégzett munkálatok után, vagyis a hidroizoláció és az üveg ráépítését követően növekedett ugyan az előtető terhelése, de csak elhanyagolható mértékben, 0,8-1,2 százalékban.
„Felhívjuk a figyelmet, hogy az előtető leomlására egy olyan pillanatban került sor, amikor azt nem érte további terhelés, a hó súlya vagy a szél miatt, az előtetőt pedig úgy tervezték, hogy azt is el kellett volna bírnia, holott az sokkal nagyobb terhelést okozott volna, mint a korábbi és a felújítás utáni állapot közötti különbség” – áll a megállapítás végén.
A Műszaki Tudományok Karának (FTN) munkatársai által elvégzett törvényszéki szakértői vélemény azonban jelentősen eltér attól, mint amit a CIP mérnökei állítanak.
Az FTN professzorai arra a megállapításra jutottak, hogy az előtető 23 tonnával, vagyis mintegy 15 százalékkal lett nehezebb, mint amire azt eredetileg tervezték.
A törvényszéki szakértői vélemény szerint az „előtető konstrukciója közvetlenül a leomlást megelőzően az eredetileg tervezettnél négyzetméterenként 107 kilogrammal többel volt megterhelve, vagyis összesen 23,11 tonnával”.
A szakértők jelentésében rámutatnak, hogy a törés jeleinek már a leomlást megelőző napokban is láthatóaknak kellett lenniük.
