Január 23-án Magyarországon egy nap alatt 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt, és péntek reggel több iskola ismét bombafenyegetést kapott. Jóllehet a korábbi hírek még arról szóltak, hogy ez a típusú fenyegetés elsősorban a kelet-közép-európai régiót érinti (Magyarországon kívül Bulgáriát, Szlovákiát, Csehországot emlegették), a telex.hu nyílt forrásokból végzett kutatása alapján egyértelmű: az elkövetők a teljes kontinenst célba vették, a művelet már hosszú hónapok óta gőzerővel megy, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy leállnának vele.
A pánik- és zavarkeltésre alkalmas, összehangoltnak tűnő művelet – a nyári szünet időszakát leszámítva – tavaly tavasz óta töretlenül zajlik iskolák és más intézmények ellen szerte Európában. Az iskolákon kívül leggyakrabban bíróságokat, ügyészségeket, bevásárlóközpontokat vesznek célba. A művelet egyik mellékhatásaként megjelennek olyan követők, akik lemásolják a módszert vagy kedvet kapnak egy hasonló fenyegetőzéshez – utóbbiak az amatőrök.
Az iskolai bombafenyegetésekben vannak közös pontok: néhány kivételtől eltekintve az elkövetők profik, a levelek tartalma egytől egyig valótlan, csak látszólag van szó dzsihadista akcióról, bombákat egyik helyszínen sem helyeztek el, de ettől függetlenül mindegyik akciót komolyan veszik a hatóságok.
A magyarországi tömeges bombariadó egy olyan műveletnek a sokadik állomása volt, amit 2024 tavaszán indítottak el – jóllehet efféle vagy ehhez hasonló támadások egyes európai államokat már 2022-ben és 2023-ban is sújtottak, és a műveletben a kelet-európai és a balti államok mellett Spanyolország, Franciaország, Németország, Ausztria, Ciprus és Görögország is a célpontok között volt.
Nincs kizárva, hogy az elkövetők a tömeges iskolai bombariadóknál használt módszert 2021 és 2022 környékén tesztelhették, mégpedig a Balkánon: Koszovóban, Szerbiában, majd 2022 decemberében Horvátországban.
A hamis bombafenyegetések hulláma Szerbiában 2022. március 11-én kezdődött. Akkor az Air Serbia Moszkvába tartó járatai kaptak fenyegetéseket. Ekkor már csak ezek a légi járatok közlekedtek Oroszországba Európából. A következő három hétben több tucat hamis bombariadót jelentettek Moszkvába tartó vagy onnan érkező járatokon.
Az év áprilisában hamis bombariadókat küldtek több belgrádi és niši bevásárlóközpont emailcímére. Még abban a hónapban 23 középiskola kapott csoportos emaileket bombariadókkal. Május 11-én két diákotthont fenyegettek meg Belgrádban, pár nappal később Belgrádban 97 általános iskolát és néhány középiskolát, valamint egyes bevásárlóközpontokat és hidakat.
Ana Brnabić akkori szerb kormányfő az incidensekről akkor azt mondta, hogy a bombák szerbiai elhelyezéséről szóló hírek külső nyomásgyakorlásnak minősülnek. Brnabić azt állította, hogy azért Szerbia kapta ezeket a fenyegetéseket, mert a szerbek nem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben a háború kitörése után. Ez az értelmezés teljesen szembemegy a későbbi véleményekkel. Ha ugyanis Brnabić véleményét fogadjuk el valósnak, akkor a szerbiai fenyegetéseket egy Oroszországgal szemben álló szereplőnek kell(ene) tulajdonítani.
Az már a tavalyi esetekből is nyilvánvaló, hogy bár iszlamistának tűnnek a fenyegetőzések, valójában nem dzsihadisták állnak a háttérben. A professzionalista végrehajtás miatt elméletileg nem lehetne azt sem kizárni, hogy valamelyik hekkercsoport vagy szervezett bűnözői kör akciójáról van szó. Ennek azonban ellentmond, hogy egy ennyire összehangolt művelet semmilyen anyagi haszonszerzéssel nem kecsegtet, ezért a legvalószínűbb, hogy a bombás fenyegetések mögött egy ellenérdekelt állami szereplő áll, még akkor is, ha a munkát esetleg kiszervezték egy vagy több külső, nem állami szereplőnek, hekkereknek.
Ahogy más megtámadott államoknál, úgy magyarországi eseteknél is bebizonyosodott, hogy ukrán IP-címen keresztül orosz emailszolgáltatóhoz vezetnek a technikai nyomok – de ez még nem bizonyítja az orosz vagy akár az ukrán állam érintettségét. Ám érdemes megnézni, hogy a két ország közül melyiknek áll inkább érdekében egy ilyen, a többségében NATO- és EU-tagállamokat gyengíteni akaró művelet.
Ukrajna indítéka lehetne, hogy az egyértelmű orosz nyomok alapján Oroszországra terelődjön a gyanú és a közvélemény Moszkvát okolja a kellemetlenségekért. Ez a teória azonban elég gyenge lábon áll: az orosz érintettségről szóló kommentárok ugyanis legfeljebb csak a hírfogyasztók egy szűk kisebbségéhez jutnak el,másrészt Ukrajnának nem érdeke, hogy a vele szövetséges európai államok államigazgatásait terhelje. Ezen felül az ukránok nagyon sokat veszítenének, ha bebizonyosodna, hogy bármi közük van ezekhez az akciókhoz.
Nem úgy az oroszok, akikről tudható, hogy rendszeresen alkalmazzák a hibrid hadviselést Európával szemben. Az Oroszországból érkező hibrid támadások az elmúlt egy-két évben, tehát éppen a bombariadós művelet kezdetének időszakában, meredeken emelkedtek:
Oroszország esetében szinte vég nélkül lehetne sorolni az okokat, amiért életszerű az érintettség. Moszkvának érdeke az EU destabilizációja, a lakosság megfélemlítése, a pánikkeltés, a zavarkeltés, az európai biztonsági szervek leterhelése. Az iskolákat ért bombafenyegetések az embereket, a családokat közvetlenül érintik, ennyiben mások, mint az olyan, az államigazgatást érő hekkertámadások, amelyekről a közvélemény amúgy sem értesül, mert az eseteket általában titokban tartják – hívta fel a figyelmet Katrein Ferenc egykori kémelhárító a Telexnek. Katrein szerint bármelyik állam áll is a háttérben, ezzel a módszerrel hatékonyan tudja tesztelni, miképpen reagálnak a célpontok egy ilyen eseményre, a reakciókból pedig értékes információkat lehet kapni.
