A világsajtót az elmúlt napokban a következő témák foglalkoztatták: az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója; Donald Trump ötletelése a palesztinok kitelepítéséről; vádak az ENSZ palesztinsegélyező hivatala, az UNRWA ellen; a mesterséges intelligencia kínai fejlesztése; a migrációpolitikai versenyfutás Németországban, ahol a CDU az AfD segítségével nyert. – Átlapoztuk a világsajtót Varsótól Washingtonig és Bécstől Tokióig.
Auschwitz-Birkenau felszabadítása
„Nem szabad elfelejtenünk Auschwitzot, nem szabad csendben maradnunk” – írja a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap, majd így folytatja:
„Mert látjuk, milyen szörnyű tettekre képes az ember, amikor egyrészt elvakítják az ideológiák, de másrészt még mindig elég intelligens ahhoz, hogy megértse, hogy az emberiség vívmányait saját céljaira használja fel. Az emberek képesek olyan vakcinákat kifejleszteni, amelyek milliók életét mentik meg. Olyan gyógyszereket fejleszteni, amelyek újszülöttek millióinak halálát akadályozzák meg. És ugyanaz a homo sapiens a tudományt sőt az orvostudományt is képes felhasználni szörnyű vállalkozásokhoz és kísérletekhez.”
Karácsony Gergely: A holokauszt velünk történt, és fájóan nagy részben mi magunk követtük el, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Ma van [január 27-én] a holokauszt nemzetközi emléknapja, éppen 80 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel a legnagyobb náci haláltábor, Auschwitz-Birkenau – emlékeztetett hétfői Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester. Mint kiemelte, a holokauszt nem kizárólag a 80 évvel ezelőtti közeli múlt különösen fájdalmas és visszataszító eseménye, hanem olyan egyetemes erkölcsi mérce, amely azt parancsolja: ne maradjunk többé tétlenek az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán.
– Ha ehhez az erkölcsi mércéhez mérjük magunkat, akkor annak kimondása is elkerülhetetlen, hogy a holokauszt velünk történt, és fájóan nagy részben mi magunk követtük el – fogalmazott Budapest vezetője.
Az emléknapra online kiállítást állított össze a fővárosi fenntartású Budapesti Történeti Múzeum (BTM), jelentős részben megidézve a máig talán legnagyobb magyarországi holokauszt kiállítást, az 1994-95-ben a BTM-ben megrendezett Holocaust Magyarországon című tárlatot.”
Remény a Közel-Keleten
Sok újság kommentálta Trump amerikai elnöknek azon ötletét, hogy a palesztinoknak Jordániában vagy Egyiptomban kellene élniük, nem pedig a lerombolt Gázai övezetben. A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap ezt jegyzi meg erről:
„Otthon Trump jelenleg bezárja az ajtókat, miközben az amerikai elnök azt követeli, hogy más, gazdaságilag és politikailag sokkal gyengébb államok »vigyék át« az emberek százezreit, esetleg ideiglenesen, esetleg véglegesen. Ha eltekintünk a humanitárius és jogi kérdésektől, egy ilyen bejelentés pillanata nem is lehetne kritikusabb. A Gázai övezetben a tűzszünet, a túlélő izraeli Hamász túszok utolsó reménye, rendkívül törékeny. A Hamász és a Hezbollah, amelyek jelenleg a túlélési akaratukat mutatják be, ilyen anyagokat használhatnak fel a tétova támogatók mozgósítására. Trump úgy szállítja ezt most nekik, mint ahogy Izrael szállított nekik 2000 súlyos bombát.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap ezt így kommentálja:
„Trump javaslata inkább személyes impulzus lehetett, mint átgondolt politikai terv. A meggondolatlan nyilvános nyilatkozat azonban meglepte a mérsékelt arab vezetőket, akik már alig várták, hogy vele dolgozhassanak. A palesztinok áttelepítése destabilizálhatja a mérsékelt arab kormányokat az egész térségben. Trump szeret bajkeverő lenni, de ez inkább gránátvetés volt.”
Az UNRWA szerepe a Közel-Keleten
A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, 5,1 millió reggeli és 1,55 millió esti kiadású, harmadik legnagobb példányszámban megjelenő közép-baloldali, liberális napilap egyik vendégkommentárja a következőket írja erről:
„A Gázai övezetben alig van munkahely, az ENSZ segélyszervezete, az UNRWA [United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East azaz az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala Közel-Keleten] 13.000 helyi alkalmazottjával a palesztin menekültek fő foglalkoztatója, akik például iskolákban is dolgozhatnak. A segélyszervezet tehát nemcsak segélyszervezetként, hanem munkáltatóként is szerepet játszik. Állítólag az UNRWA alkalmazottainak egy része részt vett az október 7-i támadásban. A Nemzetközi Bíróság döntését követően a nemzetközi közvélemény határozottan Izrael ellen fordult. Izrael most ismét nagyon kritikus lett a palesztinokkal szemben.”
„A palesztin segélyszervezetet le kell váltani” – áll a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap főcímében, hozzátéve:
„Jelenleg a gyorssegélynyújtás a Gázai övezetben az emberiség nagy kérdése. Ott rövid távon szükség van az UNRWA-ra és logisztikai képességeire. Ezért a szükséges forrásokat a rendelkezésére kell bocsátani. De amint elhallgatnak a fegyverek Gázában, a nemzetközi közösségnek el kell gondolkodnia az UNRWA utódlásának megoldásán. A szervezet képtelennek bizonyult a semlegesség és a megvesztegethetetlenség saját maga által meghatározott normáinak garantálására. Emellett mentesíti a konfliktusban érintett feleket a felelősségvállalás és a fenntartható politikai, társadalmi és gazdasági megoldásokért való munkálkodás kényszerétől a régióban.”
A mesterséges intelligencia fejlesztése
Fontos téma a DeepSeek kínai MI [Mesterséges Intelligencia] alkalmazás szenzációs sikere. Az isztambuli Yeni Şafak című konzervatív iszlamista, Erdogan kormányához közel álló napilap ezt írja erről:
„Azt mondják, hogy a DeepSeeket egy kis csapat fejlesztette ki és mindössze 200 millió dollárba került. 200 millió dollár, szemben azzal az 500 milliárddal, amelyet Trump amerikai elnök az MI-fejlesztésbe akar befektetni. Nyilvánvalóan az amerikai oligarchák túlértékelték magukat és tévútra vezették Trumpot. Mit fog most Trump tenni? DeepSeeket vásárol? Adjon ötmilliárd dollárt a kínaiaknak, és ők azonnal el fogják adni neki a DeepSeeket. 200 millió dollárért sokkal jobb mesterséges intelligenciát készítenek. Tegnap világossá vált, hogy a fölényt nem lehet vásárlással, az előnyt nem lehet dollárral elérni.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja szintén úgy véli, hogy a DeepSeek sok mindent megváltoztatott:
„A DeepSeek segítségével az MI-ipar a korábbi »nagyfiúk játszótere« volt, ami óriási befektetési összegektől függött, most azonban hirtelen valami mássá vált: egy olyan játszmává, ami alacsonyabb költségekről és árakról szól. Még ha az Egyesült Államok szigoríthat is a Kínára vonatkozó exportszabályozáson, nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínából származó olcsó mesterséges intelligencia szilárdan meghonosodik egyes országokban. Ha az Egyesült Államok és Kína, a mesterséges intelligencia fejlesztésének két nagyhatalma tovább viszi ezt a versenyt anélkül, hogy együttműködne a játékszabályok betartásában, fennáll a veszélye annak, hogy a mesterséges intelligencia új világában a határok teljesen elmosódnak.”
A migráció sok vitát kelt Németországban
A zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap a németországi migrációpolitikai vitákról elmélkedik:
„Az biztos, hogy Merz, a CDU kancellárjelöltje a menedékjog kérdését és önmagát a választási kampány középpontjába helyezte. Merz azonban mindenesetre nagyon magas politikai kockázattal pókerezik. Ennek az eredménye nem utolsósorban a Bundestagban elért eredménytől függ: ha Merz az AfD-nek köszönhetően többséget szerez, akkor ez a párt sok német szerint »megmérgeződik«. Ha azonban a CDU és a CSU végül többé-kevésbé egyedül fogadja el javaslatait, vagy ha ezek a javaslatok következmények nélkül maradnak, akkor Merz hazárdjátéka politikai színháznak bizonyul. Lehet, hogy Merz másként számol: azzal a ténnyel, hogy sok németnek elege van a jelenlegi migrációs politikából, ezért örömmel fogadja kezdeményezését, akár az AfD-vel, akár anélkül.”
Merz a migráció problémájára összpontosít, írja a moszkvai Nyezavisszimaja Gazeta című ellenzéki napilap a német választási kampányról:
„Valójában várható volt, hogy egy hónappal a németországi előrehozott választások előtt az orosz—ukrán fegyveres konfliktus lesz a fő téma a választási kampányban. A bajorországi Aschaffenburgban január 22-én történt tragikus incidens azonban hirtelen megváltoztatta a helyzetet. Meggyőzte az ellenzéki CDU vezetőjét, Friedrich Merzet, hogy kampánya középpontjában a migráció kérdése álljon. Merz reméli, hogy profitálni fog az választók elégedetlenségéből, mivel azok az illegális migránsokkal szembeni kormánypolitikát felelőtlennek tartják. Ugyanakkor ki akarja rántani a szőnyeget az AfD alól, amely már most is aktívan kihasználja ezt a problémát a választási kampányában.”
Az AfD segített Merznek megszerezni a többséget a menedékügyben, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Szerdán a Bundestag az AfD szavazataival elfogadta azt a CDU által benyújtott indítványt, hogy Friedrich Merz kancellárjelölt ötpontos terve szerint szigorítsák a migrációs politikát. A migránsokat a német határokon elutasító indítványra 348 képviselő szavazott: 187 képviselő a CDU/CSU-tól, 75 az AfD-től, 80 az FDP-től és hat független képviselő. 345-en szavaztak nemmel. Az állásfoglaláshoz egyszerű többség elegendő volt. A belső biztonság megerősítését célzó második javaslat nem kapott többséget. Az eredmény bejelentése után az SPD és a Zöldek komoly vádakat emeltek Merz ellen. Ő viszont az AfD-n túli többségért kampányolt a jövőbeli szavazatokért. Maga az AfD is történelmiként ünnepelte az eredményt. »Most és itt egy új korszak kezdődik« – mondta Bernd Baumann, az AfD képviselőcsoportjának parlamenti vezetője.
Pénteken az úgynevezett bevándorlás-korlátozási törvényről is szavaznak. Ezzel az Unió korlátozni akarja a családegyesítést. A CDU/CSU, az FDP és az AfD mellett a BSW [Bündnis Sahra Wagenknecht azaz Sahra Wagenknecht Szövetsége] is bejelentette, hogy támogatja a javaslatot, ami lehetővé teheti a többséget.
A szavazás előtt Olaf Scholz (SPD) kancellár azzal vádolta Merz-et a Bundestagban, hogy a pillanat hevében lemondott »köztársaságunk alapvető konszenzusáról«. Merz »megbocsáthatatlan hibát« vét azáltal, hogy elfogadja annak lehetőségét, hogy a héten az AfD segítségével szerzett többséget javaslataihoz. Az AfD jóváhagyása azoknak a támogatását jelenti, »akik harcolnak demokráciánk ellen, akik megvetik egyesült Európánkat, akik évek óta továbbra is mérgezik hazánk klímáját«. Scholz azzal is megvádolta Merz-et, hogy törvénytelen javaslatokat tett. Azt mondta, Merz alkalmatlan kancellárnak. »Vannak határok, amelyeket egy államférfinak nem szabad átlépnie.«
Merz határozottan tiltakozott a vádak ellen. Megvádolta Scholzot, hogy kancellári mandátuma alatt hozzájárult az AfD felemelkedéséhez azzal, hogy nem tett kellő következetes lépéseket az illegális migráció ellen. Az elmúlt hónapokban elkövetett támadások után azt mondta, már nem tudja megbékíteni a lelkiismeretét, hogy az Unió a Bundestagban csak olyan javaslatokkal értsen egyet, amelyekről korábban az SPD-vel és a Zöldekkel egyeztettek. »Hány embert kell még meggyilkolni?« kérdezte Merz Scholztól. Merz elismerte: »Igen, lehetséges, hogy az AfD először pénteken ad többséget egy szükséges törvényhez.« De ez a kisebbik rossz ahhoz képest, hogy továbbra is támogatják az SPD-t és hogy a Zöldek szuverenitást kapjanak a migrációs politika felett. Merz beszédében többször is elhatárolódott az AfD-től. A demokrácia éppen akkor van veszélyben, »amikor a radikálisok hatalomra kerülnek«. Éppen ezért mindent megtesz, hogy ez ne forduljon elő.
A Zöld Párt kancellárjelöltje, Robert Habeck gazdasági miniszter is figyelmeztette Merz-et. Az a kérdés, hogy az AfD hozzásegíti-e a pártot a többség megszerzéséhez, a politika »alapvető irányára« vonatkozik. Alice Weidel, az AfD vezetője viszont azt mondta, hogy amíg létezik az AfD elleni tűzfal, addig »tűzfalhalálok« is lesznek.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
