Szerbiában az elmúlt évben 60 813 baba született, ami 500-zal kevesebb, mint az előző évben. Ez történelmi minimum – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet, s egyben figyelmeztet, évről évre idősebb társadalommá válunk, írja a Szerbiai Rádió és Televízió honlapja.
Szerbiában egyébként a rekord 1950-ben dőlt meg, akkor majdnem 200 000 baba született. Az 1980-as évek közepén először esett a születésszám 100 000 alá. Az ezt követő évtizedekben ez a szám tovább csökkent, egészen a 2000-es évek elejéig, amikor Szerbiában utoljára nőtt az újszülöttek száma.
„Ez most nem számottevő csökkenés, tekintettel arra, hogy a reproduktív korban lévő nők száma 2023-ban 17 000-rel volt kevesebb, mint 2022-ben. A születésszám csökkenésénél sokkal gyorsabban fogy maga az alap, vagyis a szülőképes korú nők száma. A lakosság korstruktúrája eltorzult, egyre kevesebb olyan generáció lép be a szülőképes és munkaképes korba, amely potenciált jelentene a népesség megújulásához” – mondta Gordana Bjelobrk, a Köztársasági Statisztikai Hivatal munkatársa.
Jelena Ćirić Nikolić, a Bebac portál munkatársa szerint a születésszám csökkenése hosszú távú következményekkel járhat a gazdasági rendszerre nézve.
„A következmények elsősorban a gazdasági rendszert érintik. Kevesebb újszülött kevesebb munkavállalót, kevesebb adófizetőt jelent, ami viszont azt eredményezi, hogy nő az eltartottak, vagyis az idősek száma” – tette hozzá Ćirić Nikolić.
Miért egyre később alapítanak családot a fiatalok?
Az emberek egyre később határozzák el, hogy családot alapítanak. A statisztikai adatok szerint a legtöbb nő 30 és 34 éves kora között szül.
„A fiatalok valójában a bizonytalanság miatt halogatják a szülőséget – legyen szó pénzügyi, politikai vagy lakhatási bizonytalanságról. Nincs meg a megfelelő helyük a családalapításhoz, és ez az egyik fő ok. A másik ok, hogy először a karrierünket akarjuk biztosítani, befejezni az iskolát, az egyetemet, majd olyan munkát találni, amely lehetővé teszi a család fenntartását” – mondta Ćirić Nikolić.
Európa is demográfiai válsággal küzd
A kedvezőtlen demográfiai helyzet nemcsak Szerbiára jellemző. Szinte minden modern társadalom hasonló problémával szembesül.
„Egész Európa küzd ezzel a jelenséggel. Európa azonban a migrációs politikával igyekszik részben enyhíteni ezeket a negatív tendenciákat, de nagyon kevés európai országban van pozitív természetes szaporulat” – mutatott rá Gordana Bjelobrk.
A szakértők szerint a megoldások között szerepel az állami pénzügyi támogatás, amely nem döntő tényező, de jelentős, valamint a migráció is.
