Az egyetemeket blokád alatt tartó diákok plenáris üléseinek megjelenése óta a közvetlen demokrácia a leggyakrabban emlegetett forma a kommunikációjukban. Boris Varga politológus és újságíró szerint Szerbiában a tüntetések esetében ez válságos döntéshozatali mechanizmus, hasonló eseményekre pedig volt már példa a régióban és világszerte is. Varga az N1-nek kiemeli, hogy a képviseleti demokrácia válsága a ’60-as évek hippi mozgalmai után jelent meg, és az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb az igény a közvetlen demokráciára.
Varga az N1-nek elmagyarázta, hogy a közvetlen demokrácia a plenáris ülések esetében az avantgárd, vezető nélküli, horizontálisan szervezett mozgalmak döntéshozatali módszere. Ezek a mozgalmak igazságosabbnak, befogadóbbnak, sőt tisztábbnak és demokratikusabbnak kívánnak tűnni a közvetett döntéshozatali formáknál, ahol megválasztott képviselők és vezetők döntenek.
„Szerbiában a tüntetések esetében ez egyértelműen válságos döntéshozatal, hasonlóan az Occupy Wall Street mozgalomhoz 2011-ben, vagy a politikai válság idején Észak-Macedóniában 2014-ben, illetve a horvátországi diáktüntetésekhez” – mondja Varga.
Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb az igény a közvetlen demokráciára, mivel a közvetítői (képviseleti) demokrácia válságban van.
„A képviseleti demokrácia hosszú ideje küzd bizonyos problémákkal, például a működésképtelenséggel, a deregulációval, a liberális értékek gyengülésével, az egyének és kisebbségi csoportok védelmének hiányával. A világban egyre nagyobb befolyása van az érdekcsoportoknak és az oligarchiának, amelyek aláássák a liberális demokrácia eredeti formáját” – mondja Varga.
A képviseleti demokrácia válsága a ’60-as évek után kezdődött
Varga szerint a demokrácia válsága a ’60-as évek hippi mozgalmai után jelentkezett, amikor a „képviseleti testületek és a lobbista iparágak ellopták a döntéshozatalt az emberektől.”
„Akkoriban visszaéltek azzal az igénnyel, hogy több szabadságot követeljenek, és bár eredetileg a rendszer liberalizálása volt a cél – ahogy ma is –, végül oda jutottunk, hogy a demokráciákban az emberek kizárólag a választások során dönthetnek a jelöltekről. Ezután minden az elidegenedett rendszer kezébe kerül, és éppen ezért az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb az igény a közvetlen demokráciára” – magyarázza a politológus.
Emlékeztet arra, hogy a közvetlen demokrácia fogalma az ókor óta ismert, és minden demokratikus fejlődési szakaszban egyfajta ideálként jelenik meg.
„Ez egy ideál, mert reményt ad az egyénnek, és nagyobb társadalmi-politikai tudatosságot, valamint részvételt vár el tőle. Ha egy kicsit belegondolunk, ma a közvetlen demokrácia jelen van a képviseleti demokráciában is népszavazások, állampolgári kezdeményezések, nyilvános konzultációk és néhány esetben a választott képviselők visszahívása révén. Tehát nem csupán közvetett, hanem közvetlen demokrácia is létezik, képviselők és közvetítő hatóságok nélkül. Ezért tekinthető részben utópiának is” – magyarázza Varga.
A közvetlen demokrácia könnyen manipulálhatóvá válhat
Ugyanakkor hozzátette, hogy a közvetlen demokrácia könnyen manipulálhatóvá válhat.
„Nincs probléma, ha közvetlen demokráciában több száz vagy akár több ezer ember vesz részt, mint a plenáris üléseken. A probléma ott kezdődik, amikor milliókról van szó, hiszen egy ilyen nagyszabású jelenség esetén a passzivitás és a középszerűség elkerülhetetlen. Ki ér rá manapság arra, hogy az összes törvénytervezetet elolvassa, amelyek elérhetők a kormányzati honlapokon, és szakértői szinten vitassa meg őket? Éppen ezért a közvetlen demokrácia könnyen manipulálhatóvá válhat, és az impulzív többség zsarnokságába csaphat át. A közvetlen demokrácia mechanizmusai hatékonyan mozgósíthatják a választókat, hogy korlátozzák a kisebbségek jogait – ezt sem szabad elfelejteni. Az elmúlt évtizedekben láttunk erre példákat az Egyesült Államoktól kezdve egészen a mi régiónkig, például a horvátországi cirill betűs referendum-kísérlet kapcsán. A közvetlen demokrácia iránti igény teljesen természetes a hálózati rendszerek és a közösségi média korszakában. Az internetes összekapcsoltság megteremtette annak a globális polisznak a feltételeit, amelyben a választók egyre inkább az elektronikus közvetlen demokrácia eszközeivel vesznek részt” – mondja Varga.
A megoldás az integrált demokrácia lehet
Varga azonban hangsúlyozza, hogy még nem állunk készen a közvetlen demokráciára, és a megoldás a képviseleti és közvetlen demokrácia kombinációja lehet.
„Ez nem két egymást kizáró rendszer hibridje, hanem két olyan rendszer, amelyek kiegészíthetik egymást – ezt nevezzük integrált demokráciának, amely egy ideál, ami felé törekedni kell. Hiszem, hogy a mesterséges intelligencia is hozzájárul majd ahhoz, hogy megkönnyítse a közvetlen demokrácia eddig leküzdhetetlen kihívásait, mint például az információáradat feldolgozását és értelmezését. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a mesterséges intelligencia egy új manipulációs eszközzé is válhat. Minden egyes lépés kettős természetű” – magyarázza Varga.
