A második félév kezdete óta szinte nem volt olyan nap, amikor minden iskola Szerbiában teljes kapacitással, 45 perces tanórákkal, tehát a megszokott módon működött volna. Tény az is, hogy a diákok sok tananyagot elveszítettek, de jelenleg senki sem tudja megmondani, mikor tér vissza az oktatás a normális kerékvágásba, és mikor kezdődik meg az elmaradt órák pótlása. A legnagyobb kérdés pedig az, hogy meddig kellene helyreállnia mindennek ahhoz, hogy a pótlásnak egyáltalán legyen értelme – formálisan és tartalmilag is. Egyre inkább felmerül a kérdés: vajon ez az iskolaév gyakorlatilag elveszett?, foglalta össze a Blic.
Egyes iskolákban a második félév kezdete óta teljesen szünetel az oktatás, így azok a gyerekek gyakorlatilag december vége óta – amikor elkezdődött a téli szünet – nem járnak iskolába. Más intézményekben hol van tanítás, hol nincs, vagy ha van, akkor az órák 30 percre rövidültek.
A múlt héten az oktatás helyzetéről beszélt Miloš Vučević lemondott miniszterelnök is:
– Valóban aggódunk, nem mint kormány vagy politikai képviselők, hanem mint polgárok, a felsőoktatás blokádjának negatív következményei miatt. Már így is komolyan veszélyben van az egyetemi tanév, de különösen aggódom az alap- és középfokú oktatásban részt vevő diákokért. Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy valaki a gyerekek sorsával játszik, és félrevezeti a szülőket és a diákokat azzal, hogy a tananyagot valamilyen rövidített formában fogják bepótolni – mondta Vučević egy sajtótájékoztatón.
Elveszett iskolaév?
Feltettük a kérdést az oktatásban dolgozóknak: van-e még esély a tananyag pótlására, vagy elveszettnek tekinthető ez az iskolaév?
– Jelenleg törvény szerint az iskolaév nincs veszélyben, de könnyen abban lehet, ha a sztrájk folytatódik. Az ilyen típusú sztrájkot a jogszabályok nem szabályozzák, és ha a törvényt alkalmaznánk, akkor az oktatásból kimaradó tanárok már rég elvesztették volna állásukat, vagy fegyelmi eljárás alá kerültek volna. Hiába vezetünk be pótlásokat, a tanítás ritmusa felborult, és lehetetlen teljes mértékben bepótolni az elmaradtakat. Ugyanakkor formálisan még lehetséges – mondta a Blic napilapnak Aleksandar Markov, a belgrádi gimnáziumok fórumának lemondott elnöke.
Három lehetőség az órák pótlására
Az iskolákban végzett felméréseik alapján jelenleg három lehetőség merült fel a kiesett tananyag pótlására:
- Intenzívebb oktatás – az órák továbbra is 30 percesek maradnának, de naponta akár nyolc is lenne belőlük.
- Tanítás szombatonként.
- Az iskolaév meghosszabbítása.
„Ideális lenne, ha jövő héttől minden visszatérne a normális kerékvágásba”
Srđan Slović, a Függetlenség szakszervezet elnöke szerint még van idő az elmaradt tananyag bepótlására:
– Az iskolaév még mindig pótolható. Természetesen lesznek következményei a diákokra nézve, mint eddig is, de ezek annál kisebbek lesznek, minél előbb normalizálódik az oktatás. A diákok az egész helyzet „járulékos áldozatai” – mondta a Blicnek.
Március végi tanévzárás?
Dušan Kokot, a Függetlenség Szakszervezet oktatásügyi dolgozóinak ágazati elnöke korábban azt nyilatkozta az N1 hírcsatornának, hogy „a tanév márciusi befejezése lenne a legigazságosabb megoldás”. A Blic által megkérdezett szakértők azonban ezt veszélyes precedensnek tartják.
– Ez teljesen ésszerűtlen, hiszen ezzel egy olyan precedenst teremtenénk, amely korábban soha nem fordult elő. Ez nem háborús állapot, mint 1999-ben, és nem is rendkívüli járványhelyzet, amely miatt az iskolaévet félbe kellene szakítani – figyelmeztet Markov.
Az érettségizők a legnehezebb helyzetben
Slović rámutatott, hogy a végzős diákokra különösen rossz hatással lehet a késlekedés:
– Az érettségizők számára ez rendkívül kedvezőtlen helyzet. Az idő majd megmutatja, mekkora kárt okoz ez nekik. A koronavírus-járvány és a NATO-bombázások idején is találtak megoldást arra, hogy a diákok felvételizhessenek és továbbtanulhassanak. Egyelőre van még idő a rendes tanév befejezésére, de hosszú távú találgatásokba nem szeretnék bocsátkozni – mondta.
Milan Pašić, az oktatási miniszterhelyettes egy héttel ezelőtt emlékeztetett arra, hogy a próbaérettségit március 21–22-re tervezik, és reményét fejezte ki, hogy addigra az oktatási helyzet rendeződik.
Az iskolaév négy héttel való meghosszabbítása?
Markov szerint az iskolaév meghosszabbítása is egy lehetséges megoldás lenne:
– Ha a blokád ötödik hetébe lépünk, az azt jelentheti, hogy az iskolaév július közepéig vagy még tovább tartana. De ez nem reális, mert egyrészt a nyári hőség miatt nehéz lenne a tanítás, másrészt a szülők is hevesen tiltakoznának ellene – mondta.
Hogyan befolyásolják a tavaszi szünetek az órák pótlását?
A szakértők szerint a húsvéti és május 1-jei tavaszi szünetek nem igazán használhatók fel az elmaradt tanórák pótlására, mert ezek hivatalos ünnepnapok, így törvényileg munkaszüneti napok.
Slović szerint sem jelentős tényező a két rövid tavaszi szünet:
– Ezek valójában nem klasszikus szünetek, hanem hivatalos ünnepek, így hatásuk a pótlásra elhanyagolható lenne – mondta a Blicnek.
