Nyílt levélben figyelmezteti az oktatási intézmények igazgatóit az Általános és Középiskolák Titkárainak Egyesülete, hogy az Oktatási Minisztérium februári bérek elszámolásával kapcsolatos levelében nem hivatkozik egyetlen jogalapra sem a kért intézkedések – vagyis a 2025. februári bér csökkentése – kapcsán.
Az Oktatási Minisztérium hétfőn körlevelet küldött az iskolák igazgatóinak, amelyben azt kérte, hogy a dolgozók februári bérét a tényleges munkavégzésre vonatkozó nyilvántartás alapján számolják ki, figyelembe véve a 40 órás munkahét keretében teljesített óraszámot.
„Felhívjuk az iskolák igazgatóinak figyelmét arra, hogy egy munkavállaló jogaira, kötelezettségeire vagy felelősségére vonatkozó döntés jogalapja kizárólag törvény vagy rendelet lehet, nem pedig egy miniszteri levél” – áll az egyesület közleményében.
A titkárok emlékeztetnek rá, hogy az Oktatási és Nevelési Rendszer Alapjairól szóló törvény 126. cikkelye értelmében az igazgató felelős az intézmény jogszerű működéséért és az intézmény tevékenységének sikeres végzéséért. Az igazgató dönt a tanulók és az alkalmazottak jogairól, kötelezettségeiről és felelősségéről, de ezt kizárólag a törvények alapján teheti meg, nem pedig egy miniszteri levél szerint.
A miniszteri levél azt írja elő, hogy az igazgatóknak a februári munkaórák számát az iskolai nyilvántartásban szereplő effektív munkavégzés alapján kell meghatározni. A titkárok azonban rámutatnak, hogy az említett törvény (126. cikkely) semmilyen módon nem szabályozza ezt a kérdést, így az Oktatási Minisztérium állítása egyszerűen nem igaz.
„A Szerb Köztársaság egyetlen jogszabálya sem ír elő olyan eljárást az iskolák igazgatói számára, amilyet az Oktatási Minisztérium most követel. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi levél alapján történő eljárás jogellenes lenne, és jogalapot teremtene a bérüktől megfosztott alkalmazottak számára a bírósági keresetek benyújtására” – figyelmeztet az egyesület.
Hangsúlyozzák, hogy ez több tízezer pert eredményezhetne az egész országban, amelyekért nem az Oktatási Minisztérium, hanem az iskolaigazgatók lennének felelősek.
A törvény nem szabályozza a sztrájkokat
Az egyesület emlékeztet arra, hogy az Oktatási és Nevelési Rendszer Alapjairól szóló törvény egyáltalán nem szabályozza a sztrájk kérdését, sem pedig a teljes munkabeszüntetést. A sztrájkról szóló törvény ugyanakkor előírja, hogy a munkabeszüntetés során a minimális munkafolyamatokat biztosítani kell.
A minisztériumi levél alapján úgy tűnik, hogy a bércsökkentés azokra a tanárokra és szakmai munkatársakra vonatkozik, akik teljes munkabeszüntetésben vettek részt, és nem a törvényes sztrájk keretein belül. Az általános és középfokú oktatásról szóló törvény viszont kimondja, hogy ha egy pedagógus sztrájkba lép anélkül, hogy biztosítaná a minimális munkafolyamatokat, akkor az igazgatónak fegyelmi eljárást kell indítania ellene, amely akár munkaviszony megszüntetésével is végződhet.
„A törvény nem ismeri azt a koncepciót, miszerint “nem dolgoztál, ezért nincs fizetésed”. Ha ezt a logikát követnénk, az azt jelentené, hogy egy óriási számú pedagógust kellene elbocsátani, ami ellehetetlenítené az iskolák működését” – írják a közleményben.
Emellett az egyesület rámutat arra is, hogy sok iskolában a munka a Munkahelyi Biztonságról és Egészségvédelemről szóló törvény 39. cikkelyének első bekezdése alapján lett felfüggesztve, amely szerint a munkát veszélyes körülmények esetén lehet leállítani. Ironikus módon, ezt a helyzetet maga az Oktatási Minisztérium teremtette meg, amikor 2024. december 20-án kiadott egy jogalap nélküli levelet, amelyben a kormány határozatára hivatkozva a téli szünet meghosszabbításáról döntött.
„A minisztérium azonban soha nem állapította meg, hogy a veszélyhelyzet megszűnt, így az iskolai munkakörnyezet hivatalosan továbbra is veszélyesnek minősül” – mutatnak rá a titkárok.
A felelősség az igazgatóké?
A titkárok felhívják a figyelmet arra, hogy januárban ugyanilyen helyzetben teljes mértékben kifizették a béreket, annak ellenére, hogy a minisztérium már január 24-én küldött egy hasonló levelet az iskoláknak.
„Más szóval, az igazgatók nem hajtották végre a miniszteri levélben foglaltakat, és ennek semmilyen következménye nem lett. Ezzel szemben a felsőoktatásban a béreket teljes egészében kifizették, noha az egyetemeken a munkabeszüntetés jóval hosszabb ideje tart, mint az általános és középiskolákban” – hangsúlyozzák.
Ez alapján az egyesület diszkriminatívnak nevezi az eltérő bánásmódot, és megállapítja, hogy jogilag megalapozatlan intézkedés nem járhat jogkövetkezményekkel.
„Az iskolaigazgatók nem felelősek egy olyan levél végrehajtásáért, amelynek nincs jogi alapja. Ez egyértelmű nyomásgyakorlás az igazgatókra, és mi teljes szakmai, erkölcsi és emberi támogatásunkat fejezzük ki mellettük, hogy ne engedjenek ennek a nyomásnak” – zárul a közlemény.
Végül az egyesület arra kéri az igazgatókat, hogy felelősen járjanak el, elkerülve, hogy az iskolák a társadalmi-politikai viharok után jogviták és rossz munkakapcsolatok csapdájába essenek.
