Amikor valaki autóba ül, pontosan tudja, az, hogy A pontból megérkezik-e B pontba nemcsak tőle, hanem a közlekedésben résztvevő többi személytől is függ, azonban léteznek olyan veszélyek is, amelyek nem az emberi tényezőtől függenek – és akár nagyon súlyos problémát okozhatnak.
Ezek pedig a kátyúk, amelyek ha esővízzel telnek meg, akkor az úttesten patakocskára hasonlíthatnak, de némelyik úthibát, a mérete miatt nyugodtan nevezhetjük kráternek is, és sajnos ezek az úthibák az országos közlekedés mindennapos részét képezik, mivel nagyon kevés olyan út található Szerbiában, amelyen egyetlen egy kátyú sincs. Az úthibák nemcsak arra kényszeríti az autósokat, hogy kikerüljék őket, hanem egy olyan problémára is rávilágítanak, amellyel a szélesebb nyilvánosságnak is foglalkoznia kellene.
Ki a felelős, ha az autó megsérül egy úthiba miatt?
Damir Okanović, a Közlekedésbiztonsági Bizottság munkatársa szerint az felelős, aki az adott útszakasz karbantartásáért felel, feltéve, hogy az úthiba nem volt megfelelően jelölve.
„Ha állami utakról van szó – autópályák, főutak, első- és másodrendű állami utak (korábban fő- és mellékutak) –, amelyek karbantartásáért a Putevi Srbije (Szerbiai Útjai Közvállalat) felel, a kártérítési igényt általában csak bírósági úton lehet érvényesíteni. Ez a vállalat szinte soha nem téríti meg a károkat békés úton. Helyi utak esetében a felelősség városonként eltér. Például Belgrádban egyszerűbb a helyzet, mivel a Putevi Beograda (Belgrádi Útkezelő) szerződésben áll egy biztosítótársasággal, amely ilyen esetekben fedezi a károkat” – nyilatkozta Okanović az Euronewsnak.
Mit mond az útkezelő?
A Putevi Srbije az Euronewsnak megerősítette Okanović kijelentését:
„Ha az állami úton történő közlekedés közben úthiba okoz kárt a járműben, az adott út karbantartásáért felelős vállalathoz kell fordulni.”
Káresemény esetén azt javasolják, hogy azonnal hívják a rendőrséget, amelynek kötelessége a helyszínen elvégezni a helyszínelést. A jegyzőkönyv alapján a járművezető a megfelelő vállalatnál jelentheti be a kárt.
„Lehetőség van arra is, hogy közvetlenül a Putevi Srbije vállalathoz forduljanak, mint az első- és másodrendű állami utak kezelőjéhez” – tették hozzá.
Okanović: A hatóságok elbátortalanítják a károsult autósokat
Ugyanakkor, ahogy az élet többi területén is gyakran előfordul – más az, amit az előírások mondanak, és más a gyakorlat. Okanović szerint a valóság távol áll az elmélettől.
Bár nincsenek pontos adatok arról, hány autós jelent ilyen eseteket, még kevesebb arról, hányan kapnak valóban kártérítést, Okanović egy általános problémára hívja fel a figyelmet, amellyel mindenki szembesül, aki belevág ebbe a jogi harcba.
„Biztosan állíthatom, hogy a Putevi Srbije, amikor az útszakasz karbantartásáért felelős, mindent megtesz annak érdekében, hogy elbátortalanítsa a járműtulajdonost a kárigény benyújtásától. Áthárítják a felelősséget harmadik félre, elutasítják a felelősséget a bíróságon, azzal érvelnek, hogy a sofőr nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, és a lehető legjobban húzzák az eljárást – beleértve az elsőfokú ítéletek elleni fellebbezéseket is. A gyakorlatban ritkán lehet két éven belül kártérítést kapni egy úthiba miatt” – állítja Okanović.
Más esetekben is áthárítják a felelősséget
„Ha jármű vadállatnak ütközik az autópályán, a felelősséget az önkormányzatra hárítják. Ha kóbor kutya az okozó, akkor az önkormányzat a felelős. Ha vadállatról van szó, akkor a vadásztársaság. Szinte mindig az a védekezés, hogy a vezető nem a körülményekhez igazodó sebességgel közlekedett – mintha minden sofőrnek számítania kellene bármilyen állat megjelenésére az úton. Röviden: minden lehetséges érvvel megpróbálják elhárítani a felelősséget” – mondta Okanović.
Reménykeltő változás a bíróságok részéről
Ennek ellenére, Okanović szerint az utóbbi időben a bíróságok egyre gyakrabban hoznak az autósok számára kedvező döntéseket, ami reményt ad arra, hogy a dolgok jó irányba változhatnak. Felhívja a figyelmet egy gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusra is – különböző járművek másként reagálnak az úthibákra.
„Egy autóbusz vagy teherautó vezetője számára ez talán nem jelent akkora problémát. De kerékpárosok, robogósok és motorosok számára nagyon is komoly veszélyt jelent. Az elektromos rollereknél pedig a helyzet még rosszabb. Ezek kerekei sokkal kisebbek, és még a legkisebb úthibák is – amelyek egy sofőr számára jelentéktelenek – halálosak lehetnek számukra. Az úthálózat fenntartóinak meg kell érteniük, hogy az utak nem csak az autók, teherautók és buszok számára készülnek. A kétkerekű járművek, valamint az elektromos rollerek is egyenrangú közlekedők, különösen a városi környezetben” – zárja gondolatait Okanović.
________________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
