Nagypénteken újabb erőszak történt a Szentföldön: a palesztin gettóként elszigetelt Gáza-övezet kerítése felé menetelő, parittyákkal meg kövekkel „felfegyverzett” tüntetők közé lövő izraeli katonaság 17 palesztint ölt meg és – ellenőrizhetetlen palesztin források szerint – több mint ezer embert sebesített meg.

A keresztény világ azonban – alig 60 kilométerre észak-keletre – Krisztus halálát és feltámadását ünnepelte. A Szabad Magyar Szó ezért jeruzsálemi fotósétára invitálja az olvasót – hitétől függetlenül – a Nagyhét legfontosabb állomásaira, Nagycsütörtöktől Húsvét vasárnapig – az Agóniától a Feltámadásig.

1. Olajfák hegye

A jeruzsálemi Templomhegyről keletre tekintve ez a kép tárul elénk. Előtérben a világ legrégibb és legfontosabb, 3000 éves zsidó temetője: a kőbe vágott legnagyobb sír az előtérben Zakariás prófétáé.

A bal felső rész ciprusfái között sok fontos helyszín bújik meg: a Gecsemáné-kert, a Miatyánk-templom, a Mennybemenetel temploma és Mária sírja.

2. Csütörtök: A Gecsemáné-kert

Ki hitte volna, hogy Jézus utolsó szabad óráinak színhelyét három szarajevói horvát, Pavao, Antun és Jakov, a Jeruzsálemi Szent Sír lovagjai vették meg és adományozták a ferences rendi misszionáriusoknak, még 1681-ben!

 

 

A szerény alapterületű, ám hangulatában rendkívül impresszív kert mai arculata abból a korból származik, amikor azt 1150 és 1170 között a keresztesek átalakították. A szakemberek még 2009-ben kezdtek nyolc olajfa tanulmányozásába. Az eredmények tanúsága szerint a nyolcból három olajfa gyökereinek egy része a 12. század közepéig, bizonyos hányaduk pedig még messzebb nyúlik vissza. Kutatók szerint a krisztusi korból származó anyanövény dugványait is a 12. században ültették el.

Ha a kert nem lenne rendszeresen zsúfolt, csodálatos helynek számítana a tűző nap elől megbúvó ember elmélkedéséhez – ahogy az Jézus idejében történhetett.

A kertben áll a Nemzetek Temploma (latin neve Basilica Agoniae Domini, az Úr Agóniájának Bazilikája), amely 1919 és 1924 között egy ókori szentélyből kialakított bazilika helyén épült fel.

Az oltár feletti csodálatos mozaik magyar adomány és az Agónia jelenetét ábrázolja.

A kereszténységet 313-ban engedélyező I. Constantinus császár anyja, Szent Heléna később ellátogatott Jeruzsálembe és meghagyta, hogy az Agónia és a Mennybemenetel helyén építsenek templomokat.

A templom falain kívül zarándokok hódolnak az Agónia sziklájánál.

3. Péntek: a Keresztút

A Via Dolorosa (Fájdalmak útja) egy 600 méter hosszú, cikk-cakkban futó útvonal, amelynek hagyományát az első jeruzsálemi zarándoklatok alakították ki a halálos ítélet feltételezett helyétől (Antónia-erőd – de szinte biztos, hogy nem ott történt, hanem Heródes délnyugati palotájában) a Golgotáig.

A Keresztút 14 stációja azonban nem azt jelenti, hogy Jézus 14 helyen „állt volna meg” azon az úton. A legtöbbek által ismert stációk a 17. századtól a 20. századig voltak érvényben. XVI. Benedek pápa, a szigorú doktrinér, azonban 2007-ben átalakította a Keresztút fogalmát, ami szerinte már a Gecsemáné-kertben kezdődik – és természetesen a Szent Sír-templomig, Jézus haláláig tart.

4. A Szent Sír-templom

A Szent-Sír-templom egy rendkívül bonyolult építmény, 1800 éves történettel. 325-ben kezdték építeni, alig egy évtizeddel a kereszténység legalizálása után. Mai külalakját 1149-ben nyerte el. Beltere teljesen átláthatatlan, mert számos különálló de összekötött térből, altemplomból, kápolnákból és központi kupolacsarnokból (bazilikából) áll.

Jézus keresztre feszítésének színhelye máig vitatott, de a keresztény egyházi hatóságok ezt a templomot tartják a Golgota és a Szent Sír hiteles helyének.

A főkapun belépve a zarándok először a Golgota kövét éri el (fenti képünkön), amely alatt egy ókori kőbánya húzódott, amit a zsidók később temetkezési helyként használtak. Nehéz elképzelni a klasszikus tanok szerint kialakított kép alapján, hogy ez a Kálvária-hegy, hiszen egy hatalmas templomon belül vagyunk, és szinte „hely sincs” arra, hogy egy embert – hát még hármat! – itt keresztre feszíthettek.

A kupola alatt található az aedicula, egy kis szentély, amelyen belül és alatt rejlik a „hivatalos” Szent Sír. A zarándokok még húsvéti időn kívül is órákon át várakoznak tömötten kígyózó sorokban, hogy beléphessenek a szentélybe, amelyet éppen látogatásunk előtt nyitottak meg ismét egy hosszabb tatarozás után.

5. A Koponyahegy és a Kertsír

A Golgotához fűződő leírások azonban a Koponyahegyet is emlegetik, ami viszont nem a Szent Sír-templom közelében található – noha még mindig Jeruzsálem szívében vagyunk.

Az „alternatív” sziklasír a Koponyahegy mellett húzódik meg egy csodálatos kert-oázisban, amiről a nagypénteki Nap Fotójában már írtunk.

Ez az a sziklasír, amelyről különösen az anglikánok és más protestáns felekezetek tartják úgy, hogy Jézus valódi sírja lehet. Ám a zarándokokat nem is annyira a fontos színhelyek régészeti eredetisége érdekli, hanem egész Jeruzsálem hitvarázsa.

6. Vasárnap: „Ő nincs itt…”

A sziklakerti sír (modern) ajtajának felirata – Húsvétkor különösen aktuálisan – azt hirdeti, hogy

„Ő nincs itt, mert feltámadott”

 

Virtuális jeruzsálemi sétánk fotóit Ködmön Emese és Purger Tibor készítette.