Újabb részletek derültek ki a világ legnagyobb és legjogszerűbb „bankrablásáról”, melynek keretein belül a Matolcsy család és cégei a Magyar Nemzeti Bank mintegy 500 milliárd forintnyi közvagyonát játszottak át magánkézbe.
Két egyetem is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) célkeresztjébe került annak a kockázatelemzésnek az eredményeként, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai körül kialakult pénzügyi visszásságok nyomán indított a szervezet. Az ÁSZ megállapításai új szintre emelhetik az MNB botrányt, amely hónapok óta borzolja a kedélyeket.
A vizsgálatok középpontjában a PADME-alapítvány vagyongazdálkodása, illetve az MNB-hez köthető ingatlanfelújítási és befektetési döntések állnak. A legfőbb megállapítás: a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai nem megfelelő gondossággal kezelték a rájuk bízott közpénzt – azaz hűtlen kezelés gyanúja merült fel, amely súlyos büntetőjogi következményekkel is járhat.
A 444.hu beszámolója szerint a számvevőszék részletes jelentéseiben világosan látszik a felelősségi láncolat: nem csupán a kuratóriumi tagok, hanem az egyes cégek vezetői is érintettek lehetnek. A rendszer logikája szerint ugyanis ezek a cégek voltak azok, amelyek operatív módon bonyolították le a gyanús tranzakciókat – olykor nyom nélkül.
Miközben az ÁSZ-jelentések több ponton is felvetik a bűncselekmény gyanúját, mégsem történt feljelentés. Ennek hátteréről az ÁSZ elnöke, Windisch László azt állította, hogy a jegybank – a jelentések megjelenése előtt – gyors szerződésmódosításokkal „kivette a méregfogát” a vádaknak, így az ÁSZ szerint már nem állnak fenn azok a jogi feltételek, amelyek alapján büntetőeljárás indítható lenne. Ezt sokak szerint a politikai befolyásoltság jeleként lehet értelmezni – Windisch azonban tagadta, hogy bármilyen politikai utasítás befolyásolta volna az ellenőrzést: „Soha nem kaptam utasítást a miniszterelnöktől” – mondta.
A közvéleményt különösen felháborította, hogy az MNB korábbi elnökének fia, Matolcsy Ádám is nyilvánosan megszólalt az ügyben, jóllehet az ÁSZ hivatalosan sem őt, sem a Válasz Online által emlegetett „Kovács Petra” álnevet nem tudta azonosítani a vizsgált dokumentumokban [1][3]. Az ifjabb Matolcsy körül létrejött gazdasági hálózat működéséről azonban több forrás is megerősítette, hogy az MNB-alapítványok pénzéből profitálhatott – írja a Telex.
Az ügy kapcsán felmerül a felelősség kérdése is: míg az ÁSZ szerint nem az MNB vezetői, hanem a kuratóriumok a felelősek, több szakértő szerint a felügyeleti és döntéshozói szintek szétválasztása csak formális. A gyakorlatban ugyanis az MNB körei irányították az alapítványi pénzmozgásokat.
Windisch végül azt hangsúlyozta: az ÁSZ célja nem a megtorlás, hanem a közpénzek visszaszerzése. „A büntetés hasznos lehet, de még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.
A Magyar Nemzeti Bank épülete (Wikimedia Commons)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
