Az amerikai külügyi szóvivő arra utalt pénteken, hogy az USA, miután megkötötték Ukrajnával a hosszú ideje húzódó nyersanyag-megállapodást, feladja a direkt háborús közvetítést. Bár Trump a kampányában azt ígérte, hogy száz nap alatt véget vet a háborúnak, mostanra Washingtonban eljutottak odáig, hogy hátralépnek, és Moszkvára és Kijevre bízzák, hogy béketervekkel álljanak elő, írja a 444.hu.
„Az Egyesült Államok többé nem fogja körberepkedni a világot, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között”- mondta Tammy Bruce, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője egy nappal azután, hogy az USA aláírta Ukrajnával a nyersanyagokról szóló megállapodást.
Bruce azt mondta, itt az ideje, hogy mindkét fél „konkrét elképzeléseket mutasson be, és dolgozzon ki arról, hogyan fog véget érni ez a konfliktus”. A külügyi szóvivő azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem oldja fel az érvényben lévő szankciókat Oroszország ellen.
Bruce arról is beszélt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerinte nagyon világossá tette, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja a tárgyalásokhoz való hozzájárulásának módját, és bár azt ígérte, hogy a jövőben is megtesznek minden tőlük telhetőt, a továbbiakban már nem fognak közvetítő szerepet betölteni.
Marco Rubio, Trump külügyminisztere a Fox News-nak adott interjút, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem adja fel a békemegállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseit, de az álláspontok továbbra is messze vannak egymástól, és Trumpnak egy bizonyos ponton „el kell döntenie, mennyi időt” hajlandó még szentelni a kérdésnek, mert „fontosabb kérdések zajlanak szerte a világon”.
„Nem mintha az ukrajnai háború nem lenne fontos” – mondta Rubio. „De azt mondanám, hogy ami Kínával történik, az hosszú távon fontosabb a világ jövője szempontjából.”
Csütörtökön hozták nyilvánosságra a szerdán aláírt amerikai-ukrán nyersanyag-megállapodás szövegét. Ez a korábbi amerikai követelésekhez képest Ukrajna számára kedvező kompromisszumokat tartalmaz, ugyanakkor nem szól semmiféle biztonsági garanciáról.
Ezzel együtt Kijevnek kedvező, hogy a korábbi amerikai katonai segélyeket mégsem kezelik adósságként, ugyanakkor ha további amerikai katonai támogatások érkeznek Ukrajnának, azoknak az értékét már beszámítanák a létrehozandó közös befektetési alapba. Ez azt jelenti, hogy nincs több amerikai „ingyentámogatás” Kijevnek, ugyanakkor akár annak is megnyílhat a lehetősége, hogy az Egyesült Államok további katonai segélyeket küldjön Ukrajnának, ha nem születik békemegállapodás. A legtöbb kommentár abban is egyetért, hogy Trumpot a megállapodás érdekeltté tette valamiféle ukrán szuverenitás megőrzésében.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Beta/AP Photo/Julia Demaree Nikhinson, File)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
