Ferenc pápa utolsó nyilvános megjelenésekor, húsvét vasárnap délben így köszöntötte a Szent Péter téren a hívőket: „Buona Pasqual! Kedves testvérek és nővérek, szép húsvétot!” Másnap, 2025. április 21-én reggel meghalt. Édes olasz anyanyelvén a húsvét hétfő neve pasquetta.
A konklávé 49 óra alatt Robert Francis Prevostot, egy chicagói születésű, két évtizedig Peruban, majd legutóbb a Vatikánban szolgáló bíborost választott Ferenc utódjául, aki XIV. Leó néven lép a pápai trónra. Ezzel egymás után kétszer is az amerikai kontinensről érkezik a pápa, most először az Egyesült Államokból, amit sokan eleve kizártnak hittek. XIV. Leó is félig olasz. Apja, Louis Marius Prevost félig olasz, félig francia volt. Anyja, Mildred Martinez félig olasz, félig spanyol. Progresszív és konzervatív nézeteket vall, de konzervatívabb, mint Ferenc pápa, aki argentin származású volt. – A világsajtó Limától Varsóig és Londontól Tokióig az új pápáról cikkezik.
Néhány tény az új katolikus egyházfőről, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Csütörtökön először választottak amerikai – egyesült államokbeli – pápát a katolikus egyház történetében. Robert Francis Prevost XIV. Leó néven foglalja el Szent Péter trónját a katolikus egyház és a világ körülbelül 1,4 milliárd katolikus hívőjének 267. lelki vezetőjeként.
Robert Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Középiskolai tanulmányait 1973-ban a Szent Ágoston-rend szemináriumában végezte. 1977-ben matematikai diplomát szerzett a Villanova Egyetemen. Miután elhatározta, hogy pap lesz, 1977 szeptemberében csatlakozott az Ágoston-rendhez. Ünnepélyes papi fogadalmát 1981 augusztusában tette le. A következő évben teológiai mesterdiplomát szerzett Chicagóban. 1982. június 19-én Jean Jadot érsek szentelte pappá, 1987-ben pedig kánonjogi doktori fokozatot szerzett a római Szent Tamás Pápai Főiskolán. 1985-ben csatlakozott az Ágoston-rendi misszióhoz Peruban, és 1985-től 1986-ig a Chulucanas területi prelátus kancellárjaként szolgált. 1987-ben a chicagói Ágoston-rendi tartományban lelkipásztorként és missziós igazgatóként dolgozott. 1988-ban visszatért Peruba, ahol a következő tíz évet a trujillói Ágoston-rendi szeminárium élén töltötte. Emellett kánonjogot tanított a egyházmegyei szemináriumban és tanulmányi prefektusként is dolgozott, a regionális egyházi bíróság bírája és a trujillói tanácsadó testület tagja volt. 1998-ban Prevostot a chicagói Ágoston-rend tartományfőnökévé választották.
2001-ben Robert Prevostot hat évre az Ágoston-rend vezetőjévé választották. 2007-ben pedig második hatéves mandátumra választották meg. 2013 és 2014 között a chicagói Szent Ágoston kolostorban volt képzési igazgató, valamint az Egyesült Államok középső részét lefedő Our Mother of Good Counsel tartomány első tanácsosa és tartományi helynök. 2014. november 3-án Ferenc pápa őt nevezte ki a chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójának és Sufar címzetes püspökének. Püspökszentelésére 2014. december 12-én került sor. 2015. szeptember 26-án Chiclayo püspökévé nevezték ki. 2019. július 13-án a római Papi Kongregáció tagjává nevezték ki. 2020. november 21-én aztán Ferenc pápa a Püspöki Kongregáció tagjává nevezte ki. 2023. január 30-án ugyancsak Ferenc pápa nevezte ki Prevostot a Püspöki Dikasztérium prefektusává. A hivatal feladata a világszerte püspöki tisztségre jelölt személyek értékelése és ajánlása. Az egyik legfontosabb, legbefolyásosabb dikasztérium a Vatikánban. Ez a szerep növelte Prevost láthatóságát és befolyását a katolikus egyházon belül, ezért már a pápaválasztás előtt felmerült a neve a lehetséges utódok között. 2023. július 9-én Ferenc pápa bejelentette, hogy szeptember 30-i konzisztóriumon Prevostot bíborossá kreálja. Ezen a konzisztóriumon római bíboros-diakónussá nevezték ki a Santa Monica degli Agostiniani templomban.
Robert Prevostot több bírálat is érte a papok által elkövetett szexuális visszaélések nem kielégítő vizsgálata miatt. A magyar Erdő Péter, a Fülöp-szigeteket képviselő Luis Antonio Tagle, az ír Kevin Farrell, az argentin Victor Manuel Fernandez, és a máltai Mario Grech mellett az egyike volt annak a hat bíborosnak, aki ellen a papok szexuális visszaéléseinek áldozatait tömörítő nemzetközi szervezet, a SNAP eljárást követelt az ügyek eltussolásáért nem is olyan régen, 2025. március végén.
[…] Bár Robert Prevost nincs feltétlenül szívélyes viszonyban a jelenlegi Trump-adminisztráció képviselőivel – nemrég tweetelt is arról, hogy JD Vance amerikai alelnök állításával ellentétben a szeretetet nem kell méricskélni –, Donald Trump azonnal gratulált neki.
Ő az első Ágoston-rendi pápa is a katolikus egyház történetében.”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap így ír a pápaválasztásról:
„Új vezetője van a római katolikus egyháznak: a Vatikánban tartott konklávéra összegyűlt 133 bíboros csütörtök késő délután Robert Francis Prevost amerikai kúriai bíborost választotta meg a 267. pápának és Ferenc utódjának, aki húsvét hétfőn, 88 éves korában hunyt el. […] A bíborosok 71 államból érkeztek, többen, mint valaha. Az európaiak most először nem képviselték a pápai szavazók abszolút többségét.
Három német bíboros vett részt a pápaválasztáson: Reinhard Marx müncheni érsek, Rainer Maria Woelki kölni érsek és Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa. Friedrich Merz kancellár gratulált az új pápának, és az »igazságosság és a megbékélés horgonyaként« említette őt.
Prevost állítólag közvetítő szerepet játszott a német püspökök és a Vatikán közötti konfiktusban. Kúriai bíborosként jelentősen hozzájárult a feszültség enyhüléséhez.”
A limai El Perfil című digitális napilap elégedett a pápaválasztási döntéssel:
„Bár XIV. Leó az Egyesült Államokban született, de misszionáriusként, majd később perui püspökként végzett munkája helyi gyökerű, átfogó látásmóddal rendelkező klerikussá tette. Tapasztalata és az emberekhez való közelsége olyan lelkésszé teszi, aki képes vezetni az Egyházat a mélyreható változások közepette. A konklávé megválasztása emlékeztet arra, hogy az Egyház nem ismer határokat, és hogy a hit híd lehet a kultúrák, népek és generációk között, a perui vidéki közösségektől a Vatikánig.”
A torinói La Stampa című, egyik legrégibb olasz liberális, régebben fasiszta, antikommunista napilap hozzáteszi:
„XIV. Leó láthatóan meghatottan, a Szent Péter-bazilika erkélyéről mondott beszédében egyenesen a világot sújtó probléma lényegére tért rá: a béke szükségességére. Nem is lehetett volna nagyobb folytonosság elődjével, Ferenccel. Természetesen korántsem biztos, hogy az Ukrajnában, Gázában, Szudánban és most Kasmírban háborút üzenő uralkodók jobban odafigyelnek majd rá, mint Ferenc pápára. De egy amerikai, aki a Vatikánból beszél a békéről, és anélkül nyitja meg magát a világ felé, hogy a nemzetekre tekintene, nagy különbséget jelent a Fehér Házban ülő amerikaiakhoz képest.”
A tajpeji Lianhe Ribao című kormánypárti napilap ezt írja róla:
„Az új pápa nacionalizmussal, gyűlölettel, erőszakkal, válságokkal és háborúkkal teli világgal néz szembe. Meg kell mentenie, de megmentheti-e ezt a világot? Legalábbis hozzájárulhatna. Diplomáciával, pragmatizmussal és a szegényekre és elnyomottakra való összpontosítással meggyőzhetné korunk hatalmasságait, hogy vessenek véget a háborúknak és a gazdasági válságoknak, és enyhítsék a klímaváltozás emberiségre gyakorolt következményeit.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja meg van győződve arról, hogy:
„Az amerikai születésű katolikus mellett szóló meglepő döntés egyik legfontosabb oka valószínűleg az, hogy hosszú ideig Peruban dolgozott. A világ katolikusainak közel fele Észak- és Dél-Amerikában él, és Prevost olyasvalaki, aki képes összekötni ezt a két kontinenset. Megválasztása jól mutatja, hogy mekkora hatalommal bírnak most a feltörekvő országok a Vatikánban. Ázsia és Afrika befolyása, ahol a katolikusok száma jelenleg növekszik, a jövőben is növekedni fog, miközben Európában sok katolikus elhagyja az egyházat.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap az új pápa előtt álló kihívásokra tekint:
„XIV. Leó nevet választotta, és ezzel a középkortól a 20. századig tartó jeles, református pápák nyomdokaiba lépett. Bármit is tesz, az egyik legnehezebb feladata a rá nehezedő elvárások kezelése lesz. Az európai és amerikai progresszív katolikusok abban reménykednek, hogy végrehajtja elődje reformjait: lehetővé teszi a nős férfiak pappá szentelését, a nők diakónussá, ha nem is pappá való szentelését, nagyobb hatalmat ad a püspököknek, és nagyobb beleszólást a laikusoknak a döntésekbe.”
A londoni The Financial Times című konzervatív-liberális gazdasági napilap a következővel egészíti ki a teendők listáját:
„XIV. Leó pápának foglalkoznia kell a Vatikán bizonytalan pénzügyeivel, és válaszolnia kell a gyermekek papok általi szexuális zaklatással szembeni jobb védelmére irányuló felhívásokra. Emellett át kell vezetnie az egyházat a hazájából Donald Trump elnöksége alatt kiinduló geopolitikai zűrzavaron. A bíborosok egy olyan vezetőt választottak, aki bár ideológiailag inkább összhangban van elődje, Ferenc pápa viszonylag progresszív világnézetével, de kihívást jelenthet az amerikai elnöknek.”
Az új pápa bíborosként nem riadt vissza attól sem, hogy szembeszálljon Vance amerikai alelnökkel – emlékeztet a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap:
„Vance, aki 2019-ben áttért a katolikus hitre, egy januári interjúban azt állította, hogy a hit szerint az embernek először a saját családjáról, a saját közösségéről és a saját nemzetéről kell gondoskodnia, mielőtt másokról gondoskodna. Prevost az X platformon elutasította ezt a nézetet, mondván: »Jézus nem várja el tőlünk, hogy hierarchizáljuk a mások iránti szeretetünket.« Az új pápa mindenkinél jobban tudja, hogy az egyház jövője nagymértékben függ a Trumppal való konfliktus kimenetelétől. Amerikában él a világon a legtöbb katolikus, mégis sehol máshol nem fordulnak el ennyien közülük a római katolikus hittől, és nem vándorolnak az evangelikális egyházakba, amelyek követői tömegesen Donald Trumpra szavaztak.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
