A surčini Nemzeti Stadion munkálatai hónapokkal az engedély kiadása előtt kezdődtek meg, és környezeti hatástanulmány nélkül zajlottak, pedig az építkezés egy jelentős vízbázis közelében folyik, tudta meg az Insajder.
Az eljárások kihagyása és a törvények megkerülése az állami beruházások során egyre gyakoribb gyakorlat. Ez nemcsak a munkálatok felgyorsításához vezet, hanem jelentős mértékben veszélyeztetheti a biztonságot, a városfejlesztést, valamint a környezetvédelmet is.
Egy ilyen példa a surčini Nemzeti Labdarúgó Stadion építése is, amely az Expo 2027 keretében valósul meg. Az építkezés első fázisa csaknem négy hónappal az engedély megszerzése előtt zajlott, és egészen a közelmúltig nem készült környezeti hatástanulmány sem. Az ilyen építkezés törvénysértő és a szabályok kijátszását jelenti – értékelik az Insajder forrásai.
A stadion első építési fázisa – amely a surčini vízbázis tágabb zónájában zajlik – környezeti hatástanulmány nélkül valósult meg. Ebben a szakaszban a tereprendezés történt meg, de több mint 2300, 20 méternél is hosszabb cölöpöt is levertek a földbe, ezekhez alapgödröket ástak. Hatástanulmány azért nem készült, mert a Környezetvédelmi Minisztérium ezt ebben a szakaszban nem tartotta szükségesnek.
Bár az Építésügyi és Tervezési Törvény lehetővé teszi a fázisos építkezést a hatékonyság érdekében, a terepfúrásokat nem lett volna szabad elvégezni a tanulmány, illetve annak bizonyítéka nélkül, hogy az nem lesz káros hatással a környezetre – vélik a szakértők.
„Jelenleg nincs egyetlen nyilvánosan elérhető információnk sem, amely megerősítené, hogy az ilyen típusú építkezés hatásait a vízbázisra megfelelően megvizsgálták. Nem állítjuk, hogy a jelenlegi információk alapján kijelenthetjük, hogy az vízbázis visszafordíthatatlanul sérült vagy használhatatlanná vált. Azonban a kockázat nagyon is valós, és jelenleg csak remélhetjük, hogy ezek ellenére nem történt komoly károsodás” – mondta Dragomir Ristanović a RERI civil szervezettől.
Ez nem az egyetlen kockázat, amely elkerülhető lett volna a környezeti hatástanulmány időben történő elfogadásával. Az első fázisban ugyanis több méter magas töltést építettek a helyszínen. Ki garantálja, hogy a feltöltéshez használt anyag nem szennyezett, és nem veszélyezteti a talajvizet vagy magát a vízbázist? – kérdezte egy hónappal ezelőtt a RERI a Környezetvédelmi Minisztériumtól és az Építésügyi Minisztériumtól a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény alapján. Választ azonban azóta sem kaptak.
„A feltöltéshez használt anyag eredete és összetétele egyébként kötelező eleme lenne a környezeti hatásvizsgálatnak. Jelenleg nincs egyetlen nyilvánosan elérhető adat sem, amely megerősítené, hogy a vízbázisra gyakorolt hatásokat megfelelően értékelték volna” – mondta Ristanović.
Az első fázissal ellentétben a második fázis esetében a hatástanulmányt már szükségesnek ítélték a kivitelezési engedély kiadásához. Erről a döntést a Környezetvédelmi Minisztérium 2024. október 31-én hozta meg, a tanulmányt pedig a Pénzügyminisztérium 2025. március 11-én nyújtotta be. Azonban azóta sem fogadták el. Ez veszélyes és káros gyakorlat – vélik a Tér Minisztériuma nevű civil szervezetnél.
„Valóban veszélyes, ha egy állam ezekben a körülményekben elhárítja saját felelősségét azzal kapcsolatban, amit épít. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy kipipálnak egy-egy négyzetet: elkészült, benyújtottuk, itt a tanulmány, itt a terv, de azok tartalmilag és céljukat tekintve teljesen üresek, és nincs más funkciójuk, mint legalizálni az ad hoc, önkényes térbeli beavatkozásokat, amelyek egyáltalán nem veszik figyelembe a környezetvédelmet vagy annak megsértésének következményeit” – mondta Božena Stojić a Tér Minisztériuma szervezet tagja.
Az első fázisban engedélyezett munkálatokon felül szabad szemmel is jól látható, hogy tartóoszlopokat is felállítottak, annak ellenére, hogy ezek nem szerepeltek az eredeti tervekben.
Az Insajder korábbi kutatása szerint a munkálatok ünnepélyes megnyitása tavaly május elsején történt, holott az építési engedélyt csak jóval később – augusztus 21-én – adták ki, és azt szeptember 2-án hagyták jóvá.
A Nemzeti Stadion építése (Fotó: Insajder, Screenshot)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
