Január elején az ökumenikus ünneplési orgia miatt Szerbiában rendszerint olyannyira leáll az élet, hogy csodának számít, hogy mégis mindig újból be tud indulni. Ebben az időszakban talán maga a kormányfő sem hajnali négykor kel fel, hanem megenged magának még félóra szunyát és az ikonizált vonat is tovább aluszik (József Attila, bocs). Az idén azonban, elsősorban a küszöbön álló elnök (és parlamenti) választások miatt az álmos, ködös, depresszív január is tartogat érdekes kis képkockákat, amelyeket ki-ki egymás mellé rakosgathat és elgondolkodhat a kirajzolódó képen.
PROVOKATŐRÖK
Nyilván a templomnak álcázott, Kosovska Mitrovica felé útnak indított vonat és Tomislav Nikolić ezt követő (h)arcoskodása jelentett valamiféle irányvonalat azoknak a haladóknak, akiket már szorítja az európai ruha és szívesen visszavennék újra a lezserebb, kényelmesebb radikális öltözetet. Így aztán, azok az aktivisták, akik a jó öreg korabeli retorikához való visszatérést hiányolták, kaptak is az alkalmon és Béskán (köszi a helységnévre vonatkozó segítséget Stephen Bozhennek) egy jó kis „Lude devedesete” jellegű lakossági fórumot szerveztek, amelynek sztárvendége az általuk visszasírt „őrült 90-es évek” egyik emblematikus figurája, a háborús bűnök elkövetése miatt Hágában jogerősen 10 évre elítélt Veselin Šljivančanin volt.
Az est valóban retrósra sikerült, hiszen a vitafórum közben még külföldi bérenceket is lehetett verni. Az Ifjúsági Emberi Jogi Kezdeményezés nevű háborúellenes civil szervezet kilenc aktivistája megjelent a helyszínen és amikor Šljivančanin beszélni kezdett, kihúztak egy transzparenst, amelyen ez állt: „A háborús bűnösök hallgassanak, hogy beszélhessünk az áldozatokról“. Ezt követően az aktivistákat kidobták a helyiségből, kinn pedig ütötték-verték őket és gépkocsijaikban is kárt tettek.
A másik oldal érdekes módon tolmácsolta a történteket. Vladimir Gak a haladók inđijai községi vezetője az Insajder.net portálnak azt mondta, maguk az aktivisták okozták az incidenst. Szerinte semmiféle verekedés nem volt, kizárólag az aktivisták provokáltak, sőt még a járműveket is ők maguk verték össze. A tisztségviselőt az a tény már egyáltalán nem érdekelte, hogy videófelvétel készült a kinti rendbontásról, amin más látható, mint amit ő állít.
Kicsit arra az anekdotabeli bírósági vallomásra hasonlít ez a magyarázat, amikor a vádlott azt mondja, a sértett elcsúszott és beleesett háttal a késbe legalább tizenkilencszer. Vagy pedig arra a másikra, amely szerint 8000 bosnyák muzulmán saját magát lőtte halomra a Srebrenica környéki erdőkben és hegyekben. Ez utóbbi persze nem anekdota, hanem népirtás volt.
Tehát, adott egy szervezet, amely megalakulása óta a háború ellen emeli fel a szavát. Hosszú évek óta szerveznek pristinai és szarajevói tanulmányutakat szerb fiataloknak, hogy azok megismerjék a kilencvenes években ellenségnek titulált albánokat és bosnyákokat, évek óta megszervezik Szarajevó napjait Belgrádban, filmvetítéseket tartanak, a háborús bűnök feltárásával foglalkoznak és a regionális megbékélés mellett szállnak síkra. Mivel Szerbiában hivatalosan szólásszabadság és demokrácia van, ezért hát elmennek egy olyan rendezvényre, ahol egy háborús bűnök miatt jogerősen elítélt személy a meghívott vendég, hogy tiltakozzanak. Emiatt az egybegyűltek megverik őket és az a kifogás, hogy provokálni mentek oda.
A szólásszabadság nem csak azt jelenti, hogy a saját barátainkkal azonos véleményen legyünk, hanem azt is, hogy ezt a véleményt hangoztassuk olyanok előtt is, akik az adott témáról máshogy gondolkodnak. Itt tartunk ma, 2017-ben, ez a demokrácia és szólásszabadság értelmezése a legerősebb szerbiai párt egyes vezetőinek a fejében. Csak hát annak, ami Béskán történt, egészen más a neve.
HAZUGOK ÉS CSALÓK
Na és azt ismerik, amikor Velja Ilić korrupcióval vádol valakit? Ez akár egy közéleti vicc is lehetne, ha nem lenne igaz.
„Többé semmi keresnivalóm hazugok és csalók csapatában. Korrekt voltam és hallgattam, de nem engedem meg, hogy bárki is megalázzon” – mondta az egykori infrastrukturális miniszter a Blicnek, bejelentve, hogy pártja, az Új Szerbia szakít a haladókkal. Mielőtt azonban még bárki is azt gondolta volna, hogy itt most összedől az SZHP, mert az egykori bágeros forradalmár korrupcióról szóló bizonyítékokkal áll a világ elé, mert becsülettablettát vett be, következett a történt folytatása. Kiderült, hogy Ilićnek nem ez a baja, hanem az, hogy Vučić hét hónappal az ígérete után sem nevezte ki őt a Koridori Srbije közvállalat élére. Mint mondta, ő csak azért vette volna át ezt a vállalatot, mert ott virágzik a korrupció és a bűnözés amelyet felszámolt volna. Ezek után azonnal jött is a bombasztikusnak szánt hír: az Új Szerbia nélkül a haladók koalíciójának elveszik az önálló abszolút többsége a parlamentben. Persze, azóta már tudjuk, erről szó sincs, mert az Új Szerbia sem egységes, többen is inkább a kormányfőhöz lojálisak, mint saját elnökükhöz. Ez a kis közjáték, ha másra nem is volt jó, arra mindenképp, hogy esetleg Vučić ezzel, vagyis koalíciója válságával indokoljon egy előrehozott parlamenti választást.
ALÁSZOLGÁJA
Hihetetlen képek árasztották el néhány napja az internet szerbiai oldalait. A Szerb Haladó Párt újbelgrádi aktivistái eltakarították az utcáról a havat, közben pedig a hátukon a párt választási plakátjaival teliraggatott táblát viseltek. A két lábon járó hóhányó hirdetőoszlopokat maga a pártelnök védte meg. Mint mondta, nem lát semmi rosszat abban, hogy megmutatták, mely párt aktivistái, szerinte ezen csak az otthon ülő lustaságok élcelődnek. Azt meg lehet érteni, hogy ő ebben nem lát semmi rosszat, a kérdés inkább az, hogy az aktivisták feltették-e maguknak a kérdést, vajon milyen mélyen tudják magukat megalázni és feladni saját önbecsülésüket?
BOCSÁNAT
Sokan abnormálisan magas villanyszámlát kaptak januárban. Mint kiderült, egyes villanyóra-leolvasók lusták voltak (biztosan a táblás hóhányókon viccelődtek) körbejárni saját körzetüket és hasraütésszerűen írták be az órák állását.
„Sajnálom, hogy a kormányfő dühös a Szerbiai Villanygazdaságra emiatt“ – mondta Milorad Grčić a vállalat megbízott igazgatója.
Át kellene írni a villamossági szakkönyveket és a valós fogyasztás helyett az állami vezető nyugalmi szintjét bevezetni mint elszámolási egységet. Ja és az Elektrovojvodinára egyetlen panasz sem érkezett. Mert ugye, ezt a vállalatot időben felszámolta a hatalom.
A jegyzet a Családi Kör hetilap 2017. január 26-i nyomtatott számában jelent meg és a lap engedélyével közöljük. Ha szeretné a jegyzeteket időben olvasni, vásárolja meg vagy fizessen elő a Családi Körre.
