A szerbiai parlamentben pénteken két bizottsági ülésre kerül sor. Az egyik ülésen az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) új összetételére jelölt személyekről – fognak tárgyalni, míg a másikon olyan törvényjavaslatokról, amelyek az ország eladósodottságát mintegy 2,4 milliárd euróval növelhetik, írja a Nova Ekonomija.
A Pénzügyi, Köztársasági Költségvetési és Közpénzek Elköltését Ellenőrző Bizottság ülésének napirendjén szerepel a francia bankcsoporttal kötött hitelmegállapodás jóváhagyása, amelyet a szerb hadsereg számára beszerzendő Rafale vadászgépek miatt kötöttek – írja a Nedeljnik hetilap.
„Számomra érthetetlen, hogy ilyen könnyen, az ellenzéki pártok és a nyilvánosság figyelmét elkerülve halad át egy potenciálisan óriási eladósodás, bármennyire is fontos a REM-ről szóló vita” – értékelte Đorđe Đukić, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora.
Emlékeztetett arra, hogy Szerbia már kifizette az előleget 12 repülőgép vásárlására 823,5 millió euró értékben, és hogy a megállapodás a fennmaradó összegre vonatkozik.
„Ez azt jelenti, hogy ezen az alapon az állam további eladósodása 1,92 milliárd eurót tesz ki. Megdöbbentő azonban, hogy a képviselők egy olyan megállapodást fognak megvitatni, amely szerint a finanszírozási kamatlábak, illetve a költségek – titkosnak minősülnek” – hívta fel a figyelmet Đukić.
Értékelése szerint elfogadhatatlan, hogy egy ekkora adósságba belemenjen az ország, miközben az adófizetők nem tudják, mekkora lesz a Rafale-ügylet tényleges költsége.
A Rafale-beszerzési megállapodáson kívül a Pénzügyi Bizottság tagjai megvitatják azt a törvényjavaslatot is, amely szerint az állam 35 milliárd dinár (kb. 300 millió euró) hitelt venne fel az NLB Komercijalna Bankától a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya-szakasz építésére, valamint egy másik hitelt is felvenne a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (IBRD) a zöld növekedéssel kapcsolatos politikák finanszírozására, 153,7 millió euró értékben.
Így a Pénzügyi Bizottság ma akár egy közel 2,4 milliárd eurós új eladósodást is „jóváhagyhat”, amelyet majd a parlament következő ülésein a képviselők is megszavazhatnak.
Az eladósodási környezet azonban azóta romlott, hogy globális szinten bizonytalanság alakult ki Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája miatt – amire hazánknak különös figyelmet kellene fordítania.
Amennyiben a gazdasági növekedés kilátásai egyre borúsabbak, magyarázza Đorđe Đukić, akkor fennáll annak a veszélye, hogy kényelmetlen helyzetbe kerülünk a növekedési ütem és az adósságszolgálat tekintetében.
„Amikor a GDP növekedési üteme alacsonyabbá válik, mint az adósságok törlesztésére vonatkozó effektív kamatláb, az minden ország számára – így Szerbia számára is – veszélyes piros zónát jelent, mert akkor a jövőbeli gazdasági növekedés kizárólag a kamatok törlesztésére szolgál” – figyelmeztet Đukić.
Arra a kérdésre, hogy el van-e adósodva az ország vagy sem, egy ellenkérdéssel válaszolt – vajon az euróban számolt GDP-érték valóban releváns mutató-e, ha a devizaárfolyam mesterségesen fixált.
„Meggőződésem, hogy ez nem jó mutató – a Szerb Nemzeti Bank árfolyam-politikája és a GDP számításának módszertani változásai miatt, amelyek növelték annak értékét, s ezáltal csökkentették az adósságráta arányát” – mondta Đukić.
