Az elmúlt napokban többször is rengett a föld Csongrád térségében, még az éjszaka is folyamatosak voltak az utórengések. Most azonban megérkezett a tudományos magyarázat a csongrádi földrengésekre.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vasárnap azt közölte, hogy „az éjszaka folyamatosak voltak az utórengések Csongrád térségében. A lakossági bejelentések alapján eddig 5 db olyan utórengés volt, melyet a lakosság is érzékelt 1,9–2,4 közötti magnitúdóval, és számos olyan eseményt is látunk, mely csak műszeresen látható”.
Később magyarázatot is adtak a rengésekre, mondván, Magyarország földfelszíne alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. „Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás »harapófogóba« szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak”.
A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak – vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest, olvasható az intézet Facebook-oldalán, amit az Index összegzett.
A kutatók szerint „az már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó. A rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, amely úgynevezett »balos« értelmű. Azaz a két lábunkkal a törésvonal egyik és másik oldalán található lemezen állva a bal kezünkön lévő mozog az irányunkba”.
