A tavalyi, vagyis a 2024-es évre vonatkozóan nemrég közzétett Eurostat-adatok részletes elemzésekre adnak lehetőséget, amelyből kiderül, hogyan élnek az emberek az ókontinensen, és annak egyes országaiban.
A legkevesebb fiatal Horvátországban hagyja ott az iskolát, és ebben az országban kisebb a bérszakadék a férfiak és nők között, mint az EU-átlag, és a horvátok az idegen nyelvek ismeretében is jobbak az átlagnál. Ennek ellenére a legtöbb kategóriában – különösen azokban, amelyek az életminőség szempontjából kulcsfontosságúak – Horvátország az EU-átlag alatt van. Ilyen például a nyaralás, amelyet nem mindenki engedhet meg magának abban az országban, amelynek gyönyörű tengerpartja van.
A nyaralással kapcsolatos rész azt vizsgálja, hogy hogy az egyes országok lakosai közül hányan vannak azok, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. 2024-ben az EU lakosságának 27 százaléka nem engedhette ezt meg magának, vagyis minden negyedik lakosnak nem volt meg az anyagi lehetősége arra, hogy elmenjen nyaralni.
A legnagyobb arányban a Romániában élők nem tudták megengedni maguknak az egyhetes, otthonon kívüli nyaralást (58,6%), a második a sorban a főként turizmusból élő Görögország (46,0%), majd következik Bulgária (41,4%), a negyedik helyen pedig Magyarország (39,3%) áll.
Horvátország az ötödik, ugyanis a polgárok mintegy 38 százalékának nincs pénze arra, hogy hét napra nyaralni menjen. Ezzel szemben Svédországban csak 11,6%, Luxemburgban pedig mindössze 8,9% volt az arány. Ezek az adatok tavalyhoz képest nem sokat változtak: akkor is a horvátok 40%-a nem engedhette meg magának a nyaralást anélkül, hogy hitelt vett volna fel, és ebben a portugálokkal voltak egy szinten.
Tavaly is Romániában volt a legrosszabb a helyzet, ahol a lakosság 60%-a nem engedhette meg magának a hétnapos nyaralást, őket követték a bolgárok 44%-kal, majd a görögök és a magyarok 43%-kal. Az Eurostat adatai szerint náluk a helyzet idén javult a tavalyihoz képest.
Ebben az összefüggésben természetesen nem esik szó azokról a horvátokról, akiknek tengerparti ingatlanjaik vannak, vagy el tudnak menni a rokonaikhoz. Tavaly a közgazdászok és az utazási irodák vezetői is arra a következtetésre jutottak, hogy a horvátok számára saját országukban való nyaralás túl drágává és kevésbé kifizetődővé vált a szomszédos országokhoz képest, ahol nemcsak olcsóbban, de jobb szolgáltatást is kaptak a pénzükért.
Ez a trend idén is folytatódott. Még Tonči Glavina turisztikai miniszter is nyilvánosan figyelmeztette a turizmus minden szereplőjét, hogy vigyázzanak az árak kialakításával, nehogy elriasszák azokat a vendégeket, akik korábban szívesen jöttek Horvátországba, de most egyre drágábbnak találják. Nemcsak nyáron, hanem az év többi részében is – az Eurostat adatai szerint – Horvátország drága a legtöbb polgára számára. Az infláció, az árak növekedése, a megtakarítás lehetősége, a jövedelmek nagysága – mindez oda vezet, hogy egyre több horvát teszi fel magának a kérdést: megengedhetjük-e magunknak a nyaralást?
A legdrágább országok – ha minden költséget figyelembe veszünk – Dánia, Írország és Luxemburg. Az Eurostat szerint az, hogy mennyit költ egy-egy háztartás, hasznosabb mutató, mint a GDP, amikor a fogyasztók relatív jólétét akarjuk összehasonlítani az egyes országokban. Az EU-n belül az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás 2023-ban 25 150 euróról 2024-ben 26 240 euróra nőtt, de Horvátország e tekintetben Bulgáriával és Magyarországgal van egy csoportban, amelyek jócskán az EU-átlag alatt költenek (85 százalék alatt).
2024-ben az EU-ban 93,3 millió ember, azaz a lakosság 21%-a volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. A legnagyobb kockázat a jövedelmi szegénységből fakadt. 2024-ben 1,2 millióval kevesebb ember volt kitéve ennek a kockázatnak, mint 2023-ban. Az EU-tagállamok közül a legnagyobb arányban Bulgáriában (30,3%) volt a lakosság kitéve a szegénység vagy kirekesztés kockázatának, majd Románia (27,9%), Görögország (26,9%), Spanyolország és Litvánia következtek (egyaránt 25,8%). Horvátországban a lakosság 23%-a van ebben a helyzetben.
_______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
