Nagyon fontos, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a hallgatói képviselők és a politikai ellenzék között a jövőbeli választásokról, mert ez az egyetlen módja a kölcsönös bizalom kiépítésének és a különbségek elfogadásának – mondja Svetislav Kostić, a Jogtudományi Kar professzora.
Kostić az N1-nek elmondta, hogy a nyilvánosságban sokan félelmeiket és kétségeiket fejezik ki a hallgatói névsorral kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy szerinte ez a helyzet káros.
„Úgy gondolom, hogy társadalmunkban, nemcsak a hallgatók és a politikai ellenzék pártjai, hanem a politikai ellenzék pártjai és a társadalom különböző szegmensei között is mély bizalmatlanság uralkodik. Úgy gondolom, hogy ki kell használnunk a nyár által kínált nyugalmat és szünetet arra, hogy megtaláljuk a módját a kölcsönös bizalom kiépítésének, a különbségek elfogadásának. Talán ki kellene dolgoznunk egy jó, kölcsönösen elfogadott folyamatot, amely lehetővé tenné számunkra, hogy valóban olyan megállapodásra jussunk, amelyet mindannyian egyformán elfogadhatunk” – jelentette ki a professzor.
Szerinte a párbeszédnek, amely végső soron a bizalom kiépítéséhez vezetne, a diákmozgalom és a politikai ellenzék között kellene zajlania, beleértve a parlamentáris és nem parlamentáris mozgalmakat és pártokat is, és az elmúlt nyolc hónap során megjelent legjelentősebb társadalmi csoportosulásokat is.
Ahogy mondja, a közös cél a rendszer megváltoztatása és egy olyan biztonságos mechanizmus létrehozása, amely biztosítja, hogy a rendszerváltás után megteremtsük a kezdeti normalizáció előfeltételeit.
„Van egy mantra ebben az országban, ami ideális kollaboránsa ennek a rezsimnek. Az, hogy az ellenzék önmagában rossz és alkalmatlan (…) Mondok egy nagyon egyszerű példát. Könnyű leköpni az ellenzéket. Én is foglalkoztam vele, amíg rá nem jöttem a saját ostobaságomra, bele nem néztem a tükörbe, és akkor egy kicsit szégyelltem magam, szóval… Nézzük a 2023-as belgrádi választások eredményeit. Meglepődne bárki is, ha azt mondanám, hogy a Szerbia az Erőszak Ellen Koalíció százalékos arányban magasabb szavazatszámot ért el, mint Vuk Drašković, Zoran Đinđić és Vesna Pešić koalíciója 1996-ban? Olyan választási rendszerünk van, amely nem tette lehetővé az eredmény maximalizálását. Tehát az ellenzék nem annyira sikertelen, mint amilyennek hiszik” – mondja a professzor, aki szerint az ellenzék képviselői megtették az első lépést.
„Egy találkozót tartottak, és szerintem ez elég fontos. Mégsem mindenki jelent meg, és ismét voltak megjegyzések, hogy Miroslav Aleksićnak, aki összehívta azt a találkozót, jelenleg nincs joga ilyen jellegű tárgyalásokra hívni. Mindenkinek van joga arra, hogy felkérjen minket, hogy leüljünk és beszélgessünk. Szóval nem tudom, mi a probléma ezzel” – mondja Kostić.
Rámutatott arra is, hogy az, hogy a diákok visszautasították a meghívást, a média elhamarkodott következtetése.
„A hallgatói döntéshozatali mechanizmus olyan, hogy nem teszi lehetővé a gyors döntéseket, másrészt még nem kaptuk meg a diákok hivatalos álláspontját” – zárta Kostić.
