Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya (Nelumbo nucifera), valamint a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programok, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat a hétvégén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében a Lótusz napokon – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Az indiai lótuszok a szegedi botanikuskert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre – derült ki a közleményből.
A lótuszos tó a japán kert része, a rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja a vendégeket, és már láthatók a magokat rejtő – leginkább zuhanyrózsára hasonlító – termések is. A tó szigetén teaház lesz, szombaton és vasárnap pedig hét lótusztúra indul a Buddha szobortól. Utóbbin a botanikuskert munkatársai mutatják be a virágot és más távol-keleti növényeket az érdeklődőknek, írja a szegeder.hu.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Ázsia mérsékelt égövi területének déli, délkeleti vidéke. Később, a buddhizmus terjeszkedésével jutott el a szubtrópusi, forró égövi vidékekre is, egészen Ausztrália észak-keleti részéig. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, táplálékként, dísz- és gyógynövényként is hasznosítják.
A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
A füvészkert látogatói a hétvégén megismerkedhetnek a távol-keleti kultúra számos területével, zenei és táncbemutatók, kézműves-foglalkozások, kiállítások is várják a vendégeket. A lótuszos tó partján bonsaikiállítást és -bemutatót tartanak, ahol az eredeti japán fák mellett őshonos magyar fajtákból alakított növények is megtekinthetők majd. A rózsakertben a Magyar Origami Kör mutatja be a japán papírhajtogatás művészetét, és a kiállítás mellett a vendégek maguk is elsajátíthatják az egyes alapfogásokat.
A Szegeden működő jógastúdiók tucatnyi oktatója tart foglalkozásokat a botanikuskert árnyas fái alatt, de különféle harcművészeti irányzatok képviselői is láthatók majd. A kitelepülő éttermek jóvoltából nemcsak a zene és a tánc, de a távol-keleti ízvilág is képviselteti magát a rendezvényen.
Fotó: SZTE
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
