Egy évvel ezelőtt, 2017. április 17-én bukkantak rá az óriás hajóféreg élő példányaira a Fülöp-szigeteknél. A nevével ellentétben nem féregről, hanem egy kagylóról van szó, amelynek élő példányát korábban soha nem sikerült elcsípni. Tavaly viszont rögtön ötöt is befogtak belőlük.
A hajóférgek családja azért kapott ilyen csúnya nevet, mert az állat állandóan beleüti az orrát mások fájába. Így óriási kártételeket okoznak a víz alatti, fából készült építményekben és hajókban.
Az óriás változat azonban az iszapba fúródva tengeti mindennapjait. Nem nagy étkű, egy bizonyos baktériumot felhasználva eszeget a tengeri üledékből és iszapból. Emésztőrendszere sokkal kisebb, mint a többi hajóféregnek.
A talált példányok hossza körülbelül 1,5 méter, átmérőjük 6 cm volt. A hajóféreg kemény, meszes héjat épít magának, a fejére is mészsapkát „növeszt”, így könnyedén fúrja be magát az iszapba.
Mivel ez a külső, kemény héj nagy kincs a gyűjtők számára és különleges érték, az óriás hajóféreg megtalálásának pontos helyét nem hozták nyilvánosságra, nehogy megkezdődjön a kiirtásuk. A kutatók nem tudják megmondani, vajon mennyi élő példány maradt belőlük a világon.
Az elefántagyar kinézetű állat Kuphus polythalamia néven vonult be a rendszertani besorolásba, és jelenleg a leghosszabb életű ismert kagyló.
Marc Isambard Brunel mérnök 1818-ban szabadalmaztatta találmányát, a fúrópajzsot, amelyet úgy talált ki, hogy a hajóférgek „működését” tanulmányozta. Fúrópajzsa tette lehetővé az első Temze-alagút megépítését.
A nem túl guszta hajóféreg kisebb változata a Fülöp-szigeteken különleges csemegének számít: a neve tamilok és az íze állítólag az osztrigáéhoz hasonlít.
Itt egy percben megnézhető, hogyan „bontották ki” az egyik jószágot tavaly a kutatók: