A szerbiai Ifjúsági Ernyőszervezet (KOMS) idei jelentésének előzetes eredményei szerint a fiatalok több mint 90 százaléka részt venne a választásokon, ami körülbelül 20 százalékkal több, mint az előző évben.
Erről a FoNet hírügynökségnek nyilatkozott Gordana Adamov, a KOMS programmenedzsere, aki szerint a tiltakozások és az egyetemi blokádok hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalok tudatosabban felismerjék: a választásokon való részvétel és a szavazati jog gyakorlása az egyik módja a változások elérésének.
Adamov emlékeztetett arra, hogy Szerbia lakosságának csaknem 16 százalékát teszik ki a 15 és 30 év közötti fiatalok, ami jelentős része azon potenciális szavazóknak, akik hatással lehetnek a döntéshozatalra.
Elmondása szerint ezek a fiatalok úgy érzik, hogy a jelenlegi politikai rendszer nem biztosít számukra lehetőséget arra, hogy érdemben befolyásolják a döntéseket.
A Fiatalok Nemzetközi Napján, augusztus 12-én a KOMS 2017 óta hagyományosan közzéteszi az „Alternatív jelentést a fiatalok helyzetéről és szükségleteiről Szerbiában”.
Az idei kutatás előzetes eredményei első alkalommal mutatják, hogy a fiatalok többsége – 60 százalék – úgy véli, a demokrácia a legjobb kormányzati forma.
„Ugyancsak először fordul elő 2017 óta, hogy a fiatalok többsége úgy gondolja, Szerbiának nincs szüksége erős vezetőre és vezérre, pedig ez a vélekedés szinte azóta gyökeret vert kutatásaink során” – emelte ki Adamov.
Hozzátette, hogy a fiatalokkal szembeni általános hozzáállás is változóban van az elmúlt hónapokban zajló diáktüntetések óta – egyre ritkábban hangzanak el olyan kijelentések, mint: „amíg az én házamban élsz, azt csinálod, amit mondok” vagy „mit tudsz te, még gyerek vagy”.
Bár a fiatalokat gyakran lekicsinylik, Adamov megjegyzi, hogy a szerb társadalom kezd változni, és egyre inkább támogatja azt, hogy a fiatalok „az élre álljanak”.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a társadalmi változásokat nem szabad kizárólag a fiatalokra bízni, hiszen ez minden generáció közös ügye.
Adamov arra is rámutatott, hogy az évről évre végzett kutatások megerősítik: a fiatalok nincsenek kellően bevonva a döntéshozatalba sem helyi, sem országos szinten, és nem bíznak az intézményekben, sem a politikusokban.
„Komoly problémát jelent a kölcsönös meg nem értés. Amikor párbeszédre hívjuk a fiatalokat, és arról beszélünk, hogy szükség van erre a párbeszédre ahhoz, hogy megértsük egymást, azt látjuk, hogy ez a gyakorlatban elmarad” – jegyezte meg Adamov.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
