Az államelnök által bejelentett szegényebb polgárok megsegítésére irányuló intézkedések csupán a propagandaprogram folytatásának tekinthetők, miközben Szerbiában nem léteznek rendszerszintű intézkedések a szegénység elleni küzdelemre – közölte az A11 kezdeményezés a szegények világnapja, augusztus 9-e alkalmából.
„Aleksandar Vučić Szerbia elnökének a bejelentése, miszerint a nehezebb sorsú embereket augusztus végén nagy és jó hírek várják olcsóbb termékek formájában az üzletekben, kedvezőbb hitelek és kamatlábak, könnyítések az elektromos energia árán, valamint egyéb intézkedések a középosztály és a szegényebbek számára, csupán a politikai válság idején zajló propagandaprogram folytatása. Ez az az egyetlen időszak, amikor egyáltalán szóba kerül az életminőség, és az ilyenkor bejelentett intézkedéseket a legmegfelelőbb pillanatban érkező megváltásként tálalják” – áll az A11 közleményében.
Az Egyesült Nemzetek 1994-ben augusztus 9-ét nyilvánította a szegények világnapjának, Szerbiában pedig minden ötödik állampolgár szegénységi kockázatnak van kitéve az A11 által hivatkozott Központi Statisztikai Intézet adatai szerint.
„Az A11 kezdeményezés eddig is hangsúlyozta a szegénység társadalmi láthatatlanságát és tagadását, amely a közjogi szervek képviselőinek narratívájában mutatkozik meg, miszerint Szerbiában az életszínvonal folyamatosan javul. Miközben ez a narratíva mindent leural, eléggé feltűnő, hogy a döntéshozók az utóbbi hetekben az ellenkező történetre koncentrálnak – arra a szükségletre, hogy anyagi segítséget nyújtsanak a szegényeknek, ami nem más, mint beismerése annak, hogy az életszínvonal valós helyzete katasztrofális” – áll a közleményben.
A szervezet figyelmeztet, hogy a válságos időszakokon kívül nem léteznek intézkedések a szegénység elleni harcban.
2024-ben egy háztartás átlagos havi jövedelme 97.705 dinár volt, miközben a háztartások személyes fogyasztási kiadásai 98.165 dinárt tettek ki, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok folyamatosan „deficitben” élnek – mondják az A11-nél.
„A polgárok tizenöt százaléka nem engedheti meg magának, hogy minden második nap húst vagy halat vásároljon, míg 9,3 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát. A Központi Statisztikai Intézet kutatása szerint csupán 0,6 százaléknak nincs bevételi problémája, miközben 11,4 százalék azt állítja, hogy nagyon nehezen jön ki a fizetéséből” – olvasható a közleményben.
„A populizmus nem út”
Az A11 szerint Szerbiának máig nincs érvényes, átfogó dokumentuma, mint a szegénység csökkentéséről szóló stratégia vagy a szociális védelem stratégiája, és a leginkább kiszolgáltatott polgárok 2022 óta folyamatosan elszenvedik a Szociális Kártyáról szóló törvény alkalmazásának negatív hatásait, amely megfosztja a szegényeket a pénzbeli szociális támogatástól, amely gyakran az egyetlen bevételi forrásuk.
A törvény alkalmazásának kezdete óta közel 60.000 legszegényebb polgárt fosztottak meg a pénzbeli szociális támogatás jogától – áll a közleményben.
„A populizmus nem vezet az állampolgárok életminőségének javulásához. Ehhez felelősségteljes szociálpolitikára és igazságos szociális védelemre, egyenlő esélyre az oktatásban és az egészségügyben, valamint a munka törvényének támogatására van szükség, nem pedig a tőkére. A szegénység csökkentése nem lehet egy olyan rendszer eredménye, amely magát a szegénységet is létrehozza és hasznosítja” – olvasható a közleményben, amely arra is kitér, hogy a szegénység elleni intézkedéseknek átfogó elemzésen kell alapulniuk, bizonyítékokon, adatokon és olyan megközelítésen, amely biztosítja, hogy senki se maradjon ki, és legfőképpen a társadalmi igazságosság és az emberi méltóság tiszteletben tartása elvén alapulnak.
„Majdnem lehetetlen ilyen megközelítést várni azoktól, akik már évek óta mások szegénységét politikai eszközként használják” – teszik hozzá az A11-nél.
___________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
