Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozóját követően az európai állam- és kormányfők meg akarják akadályozni a Kijev kárára történő egyoldalú politikai döntéseket. Az Élysée-palota szerint vasárnapra tervezik az „akaratukat erősítő koalíció” videokonferenciáját, hétfőn pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt Washingtonba utazik több európai vezető is, hogy megvitassa Trumppal az alaszkai csúcstalálkozó következményeit. Az amerikai elnök szerint már nem is kell tűzszünet, jöhet inkább a gyors, teljes körű megállapodás, az Oroszország elleni szankciókról pedig nem is tett említést. Nem csoda hát, hogy a világsajtó továbbra is részletesen foglalkozik a Trump–Putyin találkozóval. – Átlapoztuk a világsajtót Washingtontól Tokióig és New Yorktól Budapestig.
A washingtoni The Atlantic című magazin a tragédia és a bohózat keverékének tekinti a találkozót, és ez össze is foglalja az elénk táruló látványt.
„Kínos volt az amerikaiak számára, hogy egy körözött háborús bűnöst üdvözölhettek a területükön. Megalázó volt nézni, ahogy egy amerikai elnök boldog kiskutyaként viselkedik, amikor egy sokkal szegényebb és kevésbé fontos állam diktátorával találkozik, és felsőbbrendűként kezeli. Felkavaró, hogy Trump most azt mondja, hogy már nem a tűzszünetet akarja szorgalmazni, hanem inkább a béketárgyalásokat – mert ez időt ad Putyinnak, hogy folytassa az ukránok gyilkolását.”
Putyin elégedett lehet: Trump támogatja, hogy Ukrajna területeket adjon át Oroszországnak a békéért, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Next time in Moscow? – Vlagyimir Putyinnak ez az angolul feltett kérdése gyakorlatilag mindent elárult arról, mit sikerült elérnie az amerikai kollégának, Donald Trumpnak vele szemben az elmúlt három év leginkább várt világpolitikai jelentőségű találkozóján, a pénteken tartott amerikai–orosz elnöki csúcson. A válasz az, hogy semmit. Bár Donald Trump azzal vágott neki az alaszkai Anchorage felé vezető repülőútnak, hogy minimum egy tűzszünetre rá akarja venni Vlagyimir Putyint az orosz-ukrán háborúban, ez nemhogy nem történt meg, korábbi elvárásaival homokegyenest ellentétben ő maga jelentette ki, hogy az amúgy »rendkívül gyümölcsöző« találkozón a legnagyobb kérdésben nem sikerült megállapodni.
Vlagyimir Putyinnak minden jel szerint sikerült megnyernie az amerikai elnököt: elérte, hogy Donald Trump ne vessen ki importvámot az orosz energiahordozókra, sőt, az Axios egy magas rangú amerikai, a New York Times pedig két európai forrásra hivatkozva azt írta, most már azt támogatja, hogy Ukrajna területeket adjon át Oroszországnak a békéért. Erről Donald Trump akkor beszélt, amikor tájékoztatásul felhívta az európai vezetőket az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetéről. A területek átadása azt jelentené, hogy Oroszország megkapja az ásványkincsekben gazdag teljes donbászi régiót – Donyeck és Luhanszk megyét – azokkal a területekkel együtt, amelyek jelenleg is ukrán fennhatóság alatt állnak. Vlagyimir Putyin ennek fejében kötelezettséget vállal, hogy véget vet a háborúnak, Ukrajna után pedig nem támad meg egyetlen másik európai országot sem. A szivárgó információk szerint az orosz elnök belement abba is, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, beleértve amerikai katonai egységek jelenlétét is Ukrajnában, de azt kategorikusan ellenzi, hogy Ukrajna valaha a NATO tagja legyen. Donald Trump az európai vezetőkkel folytatott beszélgetésében Oroszország elleni szankciókról nem is tett említést, az amerikai elnök viszont kimondta, hogy tűzszünet helyett gyors békemegállapodást akar elérni, úgy, ahogyan azt az orosz kollégája jelzéseiből kivette.
Szerinte most Volodimir Zelenszkij dolga, hogy békét teremtsen.
A következő lépés az is lesz, hogy Volodimir Zelenszkij egy hétfő délutáni washingtoni látogatáson benéz a Fehér Házba találkozni Donald Trumppal. Ennek az előhangja nem lehetett túl kellemes, az anchorage-i csúcstalálkozó után az amerikai elnök visszafelé felhívta az ukrán elnököt is: – Nem volt könnyű – mondta a beszélgetésükről az Axios forrása.
Válaszul az európai vezetők jelezték, hogy fenntartják az Oroszország elleni büntetőintézkedéseiket mindaddig, amíg zajlik a harctéri öldöklés, de felhívták Donald Trump figyelmét arra is, hogy Vlagyimir Putyin hajlamos megszegni az írásban tett kötelezettségvállalásait, azt pedig ellenzik, hogy Ukrajna lemondjon területről a béke érdekében. Erről szerintük egyedül a kijevi vezetés dönthet. Bár egyedül a donbászi régió megszerzése visszalépést jelent ahhoz képest, hogy az Ukrajna ellen a háborút 2022. február 24-én elindító orosz elnök Herszon és Zaporizzsja megyét is követeli, az ukrán alkotmány is kizárja, hogy a kijevi vezetés területekről mondjon le.
A csúcstalálkozó után az oroszok leplezni sem akarták az elégedettségüket. – Három év eltelt azzal, hogy mindenki azt szuggerálta, Oroszország egyedül van, ami ma viszont láthattuk az a gyönyörű vörös szőnyeget, amelyet az orosz elnöknek terítettek az Egyesült Államokban – ünnepelte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, hogy a Putyin-rezsimnek milyen látványosan sikerült kitörnie az elszigeteltségből. Maga a Moszkvába visszatérő Vlagyimir Putyin eközben videókonferencián tájékoztatta a moszkvai vezetést arról, mi hangzott el a csúcstalálkozón. Szerinte nagyon őszinte beszélgetés volt, közelebb is kerültek azokhoz a szükséges döntésekhez, amelyeket meg kell hozni a háború befejezése érdekében.
Az orosz és az amerikai elnök egyébként csaknem három órán át tárgyalt mielőtt nyilvánosság elé állt volna egy nem túl hosszú sajtótájékoztatón, amelyen az összegyűlt újságírók nem tehettek fel kérdéseket. Az egész csúcstalálkozónak elég váratlanul lett vége. Bár eredeti elképzelések szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy munkaebédet is elköltött volna együtt, ezt végül lemondták.
Ami az esetleg Moszkvában tartandó Trump-Putyin találkozót illeti, csak az egyik figyelemre méltó aspektusa, hogy a németül KGB-s múltja miatt is felsőfokon beszélő Vlagyimir Putyin nagyon ritkán szólal meg angolul a nyilvánosság előtt. A másik Donald Trump válasza volt. – Ezért kapni fogom az ívet, de látom a lehetőségét – jelentette ki az amerikai elnök.”
„A csúcstalálkozó nem rengette meg a világrendet” – jegyezte meg a hamburgi Der Spiegel című bal-liberális hetilap, majd így folytatta:
„Alaszka után sem sokkal rosszabb a helyzet, mint előtte volt. Ez az egyik jó hír ezzel a csúcstalálkozóval kapcsolatban. A másik, hogy nem siklott ki, mint Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója az Ovális Irodában február végén. Még ha nehéz is bármi pozitívat kihozni a csúcstalálkozót követő zűrzavarból, az a tény, hogy a világ két legnagyobb atomhatalma közötti párbeszéd botrány nélkül lehetséges volt, önmagában érték. A dolgok másképp is alakulhattak volna.”
A párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap így foglalja össze a helyzetet:
„Egy független ország – Ukrajna – agresszoraként megítélt személyt, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények miatt köröz, Putyint, az Egyesült Államok mégis minden olyan tisztelettel fogadta, ami egy nagyhatalom államfőjének kijár.”
„Putyin mindent elért, amit akart” – kommentálta a stockholmi Degens Nyheter című bulvárlap az alaszkai találkozót, felsorolva a következő álláspontokat:
„Legitimitás a nemzetközi színtéren, nincsenek szankciók, és többé nincs szó tűzszünetről. Putyinnak egyetlen kérdésben sem kellett engednie, és folytathatja Ukrajna invázióját. Még azoknak is fel kell ismerniük, akik eddig nem voltak hajlandók szembenézni a tényekkel, hogy Európa nem támaszkodhat Donald Trumpra. Amint közeledik a Putyinnal szembeni követelések határideje, visszakozik.”
A T-ONLINE azt arra a tényre is kitér, hogy az amerikai elnök visszakozott az azonnali tűzszünetre vonatkozó követelésétől:
„Trump álláspontja egyértelmű engedmény Putyinnak. Az orosz vezető régóta követeli, hogy azonnal tárgyaljanak egy »békemegállapodásról« anélkül, hogy előbb beszüntetnék az ellenségeskedést. Ez jelentős előnyt biztosít számára a tárgyalásokon. Egyszerűen folytathatja a háborút Ukrajna ellen, amiről a legtöbb szakértő úgy véli, hogy ezt amúgy is akarja, amíg az nem teljesíti minden kívánságát.”
A bécsi Die Presse am Sonntag című keresztény-demokrata konzervatív napilap vasárnapi száma hasonlóan vélekedik:
„Trump áttért az orosz vonalra. Hogy ez szándékos, vagy csak amatőrizmus, lehetetlen megmondani. Hogy Trump csodálja Putyint, az Alaszkában is látható volt. De hogy Putyin őt a zsebében tartja, az továbbra is spekuláció.”
A hamburgi Die Zeit című liberális hetilap elemzésében azt írja, hogy az amerikai elnök azt hiszi, képes olvasni Putyin gondolatait:
„Trump újra és újra hangot ad annak a meggyőződésének, hogy Putyin tiszteli őt. És mivel belső körében nincsenek igazi Oroszország-szakértők, az üzenet, hogy a volt KGB-ügynök boldogan használná őt hasznos eszközként, látszólag nem jut célba. Hogyan lehetne másképp megmagyarázni azt, hogy Trump miért mászik be a »Szörnyetegbe«, ahogy az elnöki limuzint nevezik, teljesen egyedül Putyinnal, tolmács és tanácsadók nélkül? Rögtön a kezdetektől fogva »szemtől szembe«. Ez egy olyan helyzet, amelyet a tapasztalt diplomaták minden bizonnyal nem tanácsoltak volna neki.”
„Putyin képes manipulálni Trumpot és hónapokig lekötni ígéretekkel” – írja az isztambuli T24 című liberális online napilap:
„Úgy tűnik, mintha az amerikai kormánynak már nem lennének Oroszország-szakértői. Trump Zelenszkij iránti ellenszenve, Ukrajna iránti megvetése, Putyin, mint »erős vezető« iránti csodálata, valamint az USA és Oroszország közötti jövedelmező gazdasági kapcsolatok lehetőségébe vetett hite is szerepet játszik.”
A washingtoni The Hill című online napilap számos kérdőjelet lát a találkozóban:
„»Bár mindkét fél beszélt előrelépésről, sem Trump, sem Putyin nem utalt arra, hogy mennyire került közel Oroszország és Ukrajna a békemegállapodáshoz. A sajtótájékoztató még azelőtt ért véget, hogy az újságírók megpróbálhatták volna kitölteni a hiányosságokat« – jegyzi meg a Hill, és további nyitott kérdéseket is felvet: »Bevet-e Trump szankciókat Putyin nyomására? Terveznek-e egy második találkozót Zelenszkijjel? Szóba kerültek-e területi engedmények vagy a békemegállapodás egyéb aspektusai?«”
A londoni The Independent című liberális digitális napilap hangsúlyozza, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlan:
„De ami biztosan nem fog tetszeni neki, az az a gondolat, hogy átverték, vagy hogy akár Putyin túljárt az eszén. Zelenszkij ukrán elnöknek, Starmer brit miniszterelnöknek és a koalíció többi képviselőjének meg kell találniuk a módját, hogy megértessék Trumppal, hogy ez a veszély valós.”
„Az amerikai elnöknek abba kellene hagynia a rövidlátó üzletekben való gondolkodást” – tanácsolja a tokiói Yomiuri Shimbun című konzervatív, legnagyobb példányszámban megjelenő japán napilap:
„Ha az Egyesült Államok felhagy Oroszország zsarnokságának kritizálásával, és saját érdekeit – például a gazdaságot – helyezi előtérbe, ez a világrendet alapvetően megsemmisíti. Ehelyett Trumpnak Európával és Japánnal kellene együttműködnie Ukrajna támogatásának megerősítésében, hogy végül megtalálják a módját a tűzszünet elérésének.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap vezércikkében egyértelműen állást foglal Oroszországgal kapcsolatban:
„Most a szankciók bevezetését támogatjuk. Megértjük az aggodalmat, hogy ez kisiklathatja a tárgyalásokat. De nagyobb az a kockázat, hogy Putyin azt hiszi, késleltetheti a tárgyalásokat a büntetés elkerülése érdekében – ahogy Irán tette Joe Biden elnöksége alatt. Putyint a hatalom és az erő logikája vezérli, nem pedig a diplomáciai finomkodás.”
A New York Post című konzervatív bulvárlap hasonló álláspontot képvisel, és közvetlenül Donald Trumphoz fordul:
„Igaza van, elnök úr, hogy a gyilkolást abba kell hagyni. Alaszka megmutatta, hogy ezt csak a Putyinra gyakorolt nyomással lehet elérni. Oroszország elnökét cselekvésre kell kényszeríteni, vámok, fegyverek és Ukrajna számára nyújtott erős biztonsági garanciák révén. A nyomás az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
