Az elmúlt hónapokban a Szerbiában dolgozó pedagógusok elbocsátásokkal, szerződéshosszabbítások elutasításával és különféle nyomásgyakorlással szembesülnek. A nyomásgyakorlás alól
Mirjana Krivokapić, a Belgrádi Általános Iskolák Fóruma Végrehajtó Bizottságának tagja úgy véli, hogy az elbocsátások és a szerződések meg nem hosszabbítása közvetlenül összefügg a tanárok sztrájkjával.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A munkabeszüntetést országos szinten szervezték meg, és egyetlen iskola sem dönthetett úgy, hogy önállóan áll le a munkával. A sztrájkot négy reprezentatív szakszervezet szervezte, a többi szakszervezet pedig saját belátása szerint csatlakozhatott támogatóként. Sajnos ez a cselekedet politikai színezetet kapott, és most a szégyen küszöbén állunk, mert csak azt akartuk kifejezni, hogy az oktatásban nem jó a helyzet, hogy a státuszunk nem kielégítő. A végén azonban úgy állítottak be bennünket, mintha politikai vagy pártkötődésűek lennénk. Mindenféle címkével illettek minket, ami nagyon fáj” – mondta Krivokapić a Nova ekonomija lapnak.
Szerinte a tanárokra és az alkalmazottakra továbbra is nyomást gyakorolnak, az igazgatók pedig „toborozzák” a dolgozókat, hogy ne csatlakozzanak a szakszervezetekhez.
Bár jelenleg pedagógusokat bocsátanak el, az Oktatási Minisztérium hivatalos adatai szerint súlyos tanárhiány van, több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból.
A minisztérium honlapján külön szekció mutatja az üres álláshelyeket az ország iskoláiban. A szeptember első hetéig összesített adatok szerint az iskolákban összesen 79.745 pedagógus hiányzik – ideértve szaktanárokat, segédtanárokat, gyakorlati oktatókat, tanítókat, gyógypedagógusokat, valamint a kombinált osztályok tanárait is.
A honlapon naprakész lista található a „munkaerőfeleslegben” lévő tanárokról is. Eszerint 1.785 pedagógust nyilvánítottak Szerbiában felesleggé.
A minisztérium magyarázata szerint ezek a listák arra szolgálnak, hogy az igazgatók tudják: új állás megnyílásakor vannak elérhető szakemberek. Egyúttal a pedagógusok és a szakszervezetek is ellenőrizhetik, hogy tiszteletben tartják-e jogaikat. Ezeket a listákat egy, a szakszervezetekkel kötött külön kollektív szerződés alapján állítják össze: ha egy dolgozó munkájára egy adott iskolában megszűnik az igény, elsőbbséget élvez más intézményekben megnyíló állások betöltésénél.
Krivokapić szerint a számok és a helyzet maga is paradoxon: az egyik oldalon elbocsátások, a másikon 80.000 fős hiány.
„Nagy a valószínűsége, hogy embereket célzottan helyeznek el bizonyos pozíciókba. Olyanokat, akik szándékosan kerülnek egyes iskolákba bizonyos tanárok helyett” – mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy a szakszervezetnek joga van betekinteni mind a betöltetlen állások, mind a feleslegessé nyilvánított pedagógusok listájába.
„Még egy kis iskola példáján is látszik a nagy rendszerszintű probléma. Nem szakembereket alkalmaznak. Ma nem látjuk, hogy egy matematikatanárt matematikus helyettesítsen, de azt sem, hogy ugyanaz a matematikus bárhol máshol helyettesként dolgozna. Ez tiszta politikai üldözés, de ezt nem tudjuk bizonyítani. Sajnálom, hogy mindez a tanárokon csapódik le, akik nem is a politikával foglalkoznak, hanem a státuszukkal, a gyerekekkel, az iskolai helyzettel. Ez az egész helyzet annál fájdalmasabb, mert olyan címkéket aggatnak ránk, amelyek nem igazak, és amelyeket biztosan nem fogunk elfogadni. A küzdelmünk folytatódik, megtaláljuk a módját, hogy mindez ne a gyerekeken csapódjon le. A múlt tanévet is csak azért fejeztük be, hogy ne fosszuk meg a gyerekeket a tanuláshoz való joguktól, hogy megkapják azt, ami törvény szerint jár nekik, mert mi értük vagyunk ott” – mondta Krivokapić.
Hozzátette: a szakszervezetek kérték az Oktatási Minisztériumtól a visszajelzést és tárgyalást a jelenlegi helyzetről, de erre soha nem kaptak választ.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
