Miközben a kormány gazdasági intézkedéseket vezet be, amelyek célja, hogy segítsenek az alacsonyabb jövedelmű polgároknak és növeljék a vásárlóerőt, felmerül a kérdés, hogy ezek valóban elérik-e a kívánt hatást?
A Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) által végzett felmérés szerint a háztartások 71,2 százaléka semmit sem tud megtakarítani az alacsony jövedelmek miatt. Az adatok azt mutatják, hogy a háztartások háromnegyede egyik fizetéstől a másikig él.
Az alapvető élelmiszerek és a kötelező életviteli költségek beszerzésekor jelentkező anyagi nehézségeket az új intézkedések bevezetése is alátámasztja. Emiatt a szerbiai lakosok sok tevékenységről kénytelenek lemondani, hogy fedezni tudják a legszükségesebb kiadásokat.
Az SSSS felmérése szerint a válaszadók 50,6 százaléka a korlátozott költségvetés miatt lemond az utazásról, 16,6 százalék a kulturális programokról, 13,3 százalék a minőségi termékekről, 11,2 százalék a vásárolt termékek mennyiségéről, míg egyéb dolgokon 8,3 százalék spórol.
Milan Kovačević közgazdász és nyugdíjas üzleti tanácsadó az Insajdernek elmondta, hogy Szerbiában az a legnagyobb probléma, hogy folyamatosan a fizetések és a nyugdíjak emelésével próbálják javítani a vásárlóerőt, miközben az inflációban az élen járunk, holott jobb lenne ennek az ellenkezője.
„Ha a Pénzügyminisztérium és a Szerb Nemzeti Bank valóban összeülne, és komoly intézkedéseket hozna az infláció lassítására, az sokkal hatékonyabb és igazságosabb lenne, szélesebb körben érintené az embereket, és növelné a vásárlóerőt” – mondta Kovačević.
A Független Szakszervezetek Szövetsége korábban hangsúlyozta, hogy a bér nagysága kulcsfontosságú az életszínvonal szempontjából, és a minimálbérrel kapcsolatos politikát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy egy vagy két fizetés gyakran több családtag között oszlik meg.
Felmérésük szerint Szerbiában a háztartások 22,1 százalékának egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb 60.000 dinár, míg 58 százaléknál ez 60.000 és 100.000 dinár közé esik.
A minimálbérrel kapcsolatban Kovačević rámutatott, hogy az emelésének vannak negatív és pozitív oldalai.
„Egyfelől mégiscsak piaci gazdaság vagyunk – igaz, nem eléggé, mert sajnos túl sok a szakszervezeti alku és a monopólium –, de a rendszerünk hivatalosan mégis a piaci működésen alapul. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy vannak olyan emberek, akiknek munkát kell találniuk, de nincs túl nagy képességük az adott munkakörben, ugyanakkor annak is lehetőséget kell adni, aki a munkát szervezi, hogy annyit fizethessen, amennyi megéri, és ne legyen veszteséges” – magyarázta Kovačević.
Szerinte túl sok szó esik a minimálbérről, de ehhez nagyban hozzájárult az infláció, ami miatt minden mást is emelni kell.
„Le kell zajlania egy folyamatnak, amely kiegyenlíti az infláció túlzott hatásait. Ha viszont megnézzük a gazdasági növekedésünket, az jelenleg mindössze néhány százalék, miközben az infláció ennek háromszorosa. A bérek háromszor gyorsabb ütemben nőnek. Ez egyszerűen nem tartható. Hosszabb távon a béreknek összhangban kell lenniük azzal, mennyi új érték keletkezik” – fejtette ki a nyugdíjas üzleti tanácsadó.
Mennyi pénzt fordítanak a háztartások a havi fogyasztói kosárra, és marad-e hely a megtakarításra?
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint 2025 júniusában a medián nettó bér 83.525 dinár volt. Ezt és az SSSS felmérésének adatait figyelembe véve kérdéses, mennyi marad más szükségletekre.
A felmérés szerint a havi fogyasztói kosárra a megkérdezettek 11,5 százaléka 55.000 dinárt költ, 29,5 százaléka 55.000–80.000 dinárt, 31,8 százaléka 80.000–120.000 dinárt, míg 27,2 százalék több mint 120.000 dinárt.
A Független Szakszervezetek Szövetsége hozzátette, hogy egy átlagos háztartás Szerbiában valamivel többet költ, mint egy mediánbér, „ami azt jelentheti, hogy két családtag dolgozik, vagy hogy a fogyasztást mellékállások, hitelek és a szürkegazdaság egészítik ki”.
A Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium jelentése szerint idén májusban az átlagos fogyasztói kosár értéke 107.396 dinár volt, ami meghaladta a májusi medián nettó bért (84.408 dinár), míg az átlagos nettó fizetés ugyanekkor 107.705 dinár volt, vagyis alig valamivel több, mint a kiszámított fogyasztói kosár.
A megtakarítás lehetőségét Szerbiában a Demostat korábbi elemzése is cáfolja. A májusban közzétett adatok szerint az élelmiszerköltségek aránya a nettó átlagbérhez viszonyítva 40 százalék, ami a legmagasabb a régióban.
A Demostat rámutatott, hogy a minimális fogyasztói kosár nem biztosít kilépést a szűkösségből, és még kevésbé teszi lehetővé azt, ami a fejlettebb országokban szokásos – hogy legalább a jövedelem 5 százalékát félre lehessen tenni megtakarításra.
_______________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
